székbíró
székbíró: mészáros bíró, pacalbíró: a város vagy község elöljárói egyike által ellátott azon tisztség neve, amely a mészárszékek, vágóhidak, húst áruló boltok felügyeletével foglalkozott. A mészárszékeket és a húst vizsgáló mestert húslátónak, széklátónak, látóbírónak, vásárbírónak nevezték. Városi és falusi szabályzatok írták elő, hogy a látómester bélyegezze meg a vidékről behajtott marhát; engedélye nélkül nem volt szabad azt levágni vagy a húsát kimérni. A mészárszéket tisztán kellett tartani és silány, fertőzött húst nem volt szabad árulni. A város vagy község által vágatott marhát a székbíró vásárolta meg és mérte ki; vásáron elsőbbséget élvezett, sőt szükség idején lefoglalás, elkobzás útján is szerezhetett húst (→ még: bíró, → vásárbíróság, → magisztrátus) – Irod. Szendrey Ákos: A közigazgatás népi szervei (Népünk és Nyelvünk, 1929).
Tárkány Szücs Ernő
