vasfű
vasfű (lat. Verbena officinalis): zárnyitó fű, vérfű, → mágikus tárgyként használt növény, amely a tenyér bőre alá forrasztva tulajdonosát képessé teszi, hogy puszta érintéssel minden lakatot, zárat felnyisson. Néhány adat szerint viselője láthatatlanná is válik. Általánosan él az a hiedelem, hogy csak Szent György éjszakáján (→ Szent György napja) nő ki a földből. Használatát a betyároknak, tolvajoknak tulajdonították. Mondái: 1. Betyárok úgy szereztek vasfűvet, hogy kis teknősbékát elzártak az anyjától egy ládába. Az anyja elment vasfűvet keresni, hogy kölykét kiszabadítsa. A betyárok elvették tőle, tenyerükbe vágták. – 2. Valaki vasfűvet keres. Megjelöli lelőhelyét, Szent György éjszakáján visszamegy, a tenyerébe vágott sebbe a vasfűről harmatot cseppent. – 3. Kaszáláskor egy ember ismeretlen füvet talál, beforrasztja a kezébe. Tolvaj lesz, börtönben hal meg. Tolvajláskor láthatatlanná válik. (→ még: füvek, → meseelem) – Irod. Balassa Iván: Karcsai mondák (UMNGy, XI., Bp., 1963); Bosnyák Sándor: A mohácsi hajósok, komposok és gátmunkások meséi (Janus Pannonius Múz. Évke, 1967).
Nagy Ilona
