Acre
Acre (Akka, a bibliában Akko; a görögök és rómaiak alatt Ptolomais; a középkorban St.-Jean d' Acre), város Sziriában (1881) 8000 lak. (3000 keresztény); görög érsekkel, kikötővel s élénk kereskedéssel (buzát, szezamot, olajat és darit visznek ki; európai árukat hoznak be). A. eredetileg feniciai gyarmat volt, amelyet később a zsidók elfoglaltak s az Aser törzs területéhez csatoltak. Egyike a kereszténység legrégibb püspökségeinek, melyet már a II. század irói említenek. A keresztes háboruk alatt: 1104-ben bouilloni I. Baldouin, jeruzsálemi király vivta meg és foglalta el s az ott talált János-templom után St. Jean d'Acre-nek nevezte el. Ezentúl A. lett a keresztények főkikötője 1187-ben Szaladin szultán elvette ugyan a keresztényektől, de már 1191-ben az angol és német keresztesek, Oroszlánszivü Rikhárd király és ausztriai Lipót herceg vezérlése alatt rohammal foglalták el ismét e fontos hadászati helységet. A Szent-János keresztes vitézek helyezték ide főhadiszállásukat s a reájuk bizott várat és kikötőt majdnem egy századon át hősiesen meg is védték a mindinkább hatalmasabba váló mohammedánok ellen, mig végre 1291-ben El-Asraf egyiptomi szultán a várost elfoglalta. A mintegy 60 ezer főből álló keresztény lakosság elesett, éhen halt, vagy rabszolgaságba hurcoltatott. 1517-ben a törökök foglalták el A.-t. 1799-ben Bonaparte két hónapon át hiába .ostromolta, mert Sidney Smith, angol tengernagy a várost védelmező Dsecár pasának ágyukat és angolhadmérnöki és tüzértiszteket bocsátott rendelkezésére. A török-egyiptomi háboruban az egyiptomi fővezér, Ibrahim pasa, 1832-ben A.-t is elfoglalta. A kutáhiai békekötésnél fogva e kikötővárost az egyiptomi alkirály birtokában hagyták ugyan, az európai nagyhatalmak 1840-iki egyezsége következtében azonban osztrák-magyar, angol és török hadi hajóból álló hajóraj megtámadta, bombázás után elfoglalta s ismét Törökországhoz csatolta.
