Ammonia,
Ammonia, ammoniák, kellemetlen kábító szagu gáz, mely hidrogénből és nitrogénből van összetéve; képlete H3N. Gázalaku ammoniát először Priestley állított elő, Scheele pedig bebizonyította, hogy nitrogéntartalmu, Berthollet, hogy nitrogén és hidrogén vegyülete. A szabad nitrogén és hidrogén egymásra kémiailag nem hatnak, de a kifejlődés pillanatában képeznek ammoniát; csekély mennyiségben képződik akkor is, ha a nitrogén és hidrogén gázak elegyén elektromos szikra csap át. Előállítható bármely ammoniumsóból, ha erős bázissal hevítjük. A kémikusok leginkább klórammonium és kalciumoxid elegyének hevítése révén kapják. Tiszta állapotban színtelen gáz, amelynek fölötte átható, kábító szaga van. Sűrüsége 0,586 (levegő = 1). Egy liter sulya 0.7619 g. Erős lehütéssel szintelen, mozgékony folyadékká sűrüsödik; a folyós ammonia forráspontja -38° C. Vizben igen könnyen oldódik; 1 térfogat viz 0°-on 1148 térfogat A.-gázt képes elnyelni, egyike tehát a vízben leginkább oldható gázoknak. Kémiai sajátságai: savakkal közetlenül egyesül, velük az ammonium-sókat képezve. Csak igen erősen oxidáló anyagokkal gyujtható meg. Sósavba mártott üvegbot körül az A.-tartalmu levegő füstöt képez; e reakcióról, továbbá szagáról könnyen felismerhető. Fertőzött vizben ammonia v. ammoniumsók fordulhatnak elő csekély menynyiségben; jelenlétöket a Neszler-féle kémlőszerrel (l. o.) állapítják meg. A természetben tehát előfordul; igy igen kis mennyiségben van a levegőben is; képződik továbbá ott, hol nitrogéntartalmu szerves anyag (ürülék, vizelet, hulla) rothad s a levegő bőséges hozzájárulása gátolva van.
Az A.-gáz vizes oldata az iparban nagyfontosságu és nagy mennyiségben készül. Közönségesen szalamaiaszesznek nevezik. Szaga olyan mint az A.-gázé, s mivel ez belőle folyton eltávozik, tehát csak zárt edényben tartható el. Ez A. folyadék fajsulya annál kisebb, minél több A.-gázt tartalmaz feloldva; a következő táblázatban néhány adatot találunk:
Vizes oldatának sűrüsége és tartalma:
14 C°-on; víz sürüsége 14°-on = 1. (Carius szerint.)
Az A. folyadék gyári előállítása úgy történik, hogy nyers ammonium-kloridot v. szulfátot poralaku kalciumhidroxiddal elegyítenek és az egészet külön e célra való készülékben hevítve, a fejlődő A. gázt desztillált vizbe vezetik. Az említett ammoniumsók előállításához az úgynevezett gázvizet használják, t. i. azt a mosó vizet, a melyen a világítógázt tisztítás céljából még a gázgyárban átvezetik. A kőszén ugyanis a szénen kivül hidrogént, oxigént és nitrogént is tartalmaz és az izzításkor a kőszénből A. is fejlődik, mely a mosóvizben feloldódik. A gázviz szabad ammoniát, továbbá ammonium-karbonátot s szulfidet tartalmaz. Az A. folyadék gyári előállítása gyakran közetlenül a gázvizből is történik, ezt ugyanis megoltott mészszel elegyítik és ledesztillálják; bonyolódottabb készülékek szükségesek, hogy elég tömény A. oldatot kapjanak.
Az A. folyadék gyógyszerül is használatos; a magyar gyógyszerkönyvben hivatalos Liquor ammonioe, 10% A. gázt tartalmazzon; ne legyen szennyezve kloridok-, szulfátok-, karbonátok- és kalciummal; továbbá empireumás anyagokkal. Régebben az A. gáz borszeszoldatát is gyógyszerül használták (Spiritus Dzondii). Külső gyógyszer az A. folyadék és olaj elegye (Linimentum volatile); a köznép repülő zsirnak nevezi.
