Arzenopirit,
Arzenopirit, szulfid ásvány, összetétele kénarzénvas(FeA2-t-FeS2); kristályrendszere rombos, rövid vagy hosszú oszlopos kristályokban, leginkább azonban kristályosan szemcsés, ritkábban szálas halmazokban. Ezüstfehér, acélszürke, fémfényü; K. 5.5-6; fs.5,8-6,2. Némely termőhelyén egy kevés ezüstöt és aranyat is tartalmaz; az ezüsttartalmu A. neve fehérérc (Weisserz). Vannak kobalt tartalmuak is; melyek átmenetet képeznek a ritka glaukodot ásványhoz, mely kénarzén-kobalt (Co FeAs2+CoFeS2). Elmállva skorodittá vagy még gyakrabban pittizit-té lesz, sokszor találni pirittel együtt. Az A. elterjedt ásvány; igen fontos érce az arzénnek, arzénsavat meg auripigmentet is gyártanak belőle. Teléreket vagy tömzsöket képez. Nálunk Csiklován, Oravicán (Krassó-Szörénym.) nagyobb mennyiségben, azonkivül Rodnán (Beszterce-Nógrádm.), Nagyágon, Verespatakon fordul elő. Külföldi lelőhelyei: Freiberg (Szászország), Skutterud (Norvégia), Csehország (Joachimsthal, Schlackenwald) stb. A plinian (Breithaupt megnevezése Plinius után) nem egyéb mint arzénopirit, úgyszintén a geierit, melynek azonban nagyobb arzéntartaimá van, a danait (Dana után) kobalttartalmú és átmenetet képez a glaukodothoz.
