Rebekka
Rebekka – vagy Rebeka ('bilincs') Ábrahám rokona, a háráni Betuel lánya, Lábán húga (Ter). Ábrahám szolgája, Eliezer1 kérte meg őt feleségül urának fia, Izsák számára és hozta el Kánaánba. Házasságuk első időszakához fűződik az Ábimelek1kel kapcsolatos epizód. Anyósához, Sárá1hoz hasonlóan ~ is sokáig magtalan volt, majd ikerfiakat szült, Ézsaut és Jákob1ot. Szíve a másodszülött fiához húzott, és amikor eljött az ideje, hogy az agg és vak Izsák átadja az elsőszülöttnek kijáró áldást, ~ fondorlatot eszelt ki Jákob javára. Míg Ézsau apja kívánsága szerint vadat lőni járt, hogy abból az ünnepi étket elkészítse, anyja egy bárányból megsütötte férje kedvenc ételét, az állat bundáját pedig Jákob karjára kötözte, hogy a szőrös testű Ézsauhoz hasonlítson. A tapintás megnyugtatta Izsákot („a hang ugyan Jákob hangja, de a kezek Ézsau kezei”), és a visszavonhatatlan elsőszülötti áldást ráadta kisebbik fiára. Mivel sejthető volt a kijátszott Ézsau reakciója, ~ sebesen útra készítette kedvenc fiát, és elküldte bátyjához Háránba, hogy ott biztonságban legyen. Halála után ~t a családi sírboltba, a Makpela barlangjába temették. – A keresztény művészetben ~t leggyakrabban azon képek hátterében látjuk leskelődni, amelyeken Jákob az ő tanácsa szerint kicsalja az elsőszülöttségi áldást a vak Izsákból (Raffaello, Barbieri, Ribera, Murillo); előfordul még búcsúja szüleitől (Rembrandt, Solimena) és találkozása majdani férjével (Giordano). Más ábrázolásait lásd *Ábimelek1, *Eliezer1 [II. B2]
