egyáltalában
egyáltalában – ‘egyébként is, mindent összevéve’. – egyáltalán: ‘tulajdonképpen’; ‹tagadó mondatban› ‘semmiképp, a legkevésbé sem’.
Összetett szó. Az egy előtag nyomósító elem (mint az egynéhány, egymaga, egyhamar, egykönnyen szókban); az utótag az által származéka egy általjában véve, ill. általján fogva kifejezés rövidülésén keresztül. Ezek értelme ‘keresztül, széltében-hosszában véve’, azaz ‘teljességgel, mindenestől’ volt, és valóban, az ~ legkorábbi (16. századi) előfordulásai ezt jelentették. Lásd még át, átalag, átalány, átall, átlag, átló.
