jó1
jó1 – ‘rendeltetésének, illetve kívánalmainknak megfelelő’; ‘kellemes, kedvünkre való’; ‘erkölcsi vagy társadalmi követelményeinknek megfelelő’: a jó útra tér, jó modora van; ‘gyengéd, mindenkinek kedvére tevő ‹ember›’; ‘nagyon’: jó sok pénzt kapott; ‘‹főnévként› valakinek az érdeke, haszna, előnye’: a javadat akarom, a köz javáért munkálkodik. Származékai: jóság, jóságos, jobbul, jobbulás, jobbára, jobbadán, jócskán, javul, javít, javítható, javíthatatlan, javában.
Ősi örökségünk az ugor korból: vogul jomasz, osztják jam (‘jó’). Az átvett ősi ugor alak *java vagy *jova lehetett; az előbbi vezetett a főnévi jó–java tőváltozatokhoz, az utóbbiból jöttek az egytövű szóra valló jók, jót, jól alakok. Lásd még gyógyul, igaz, inkább, jámbor, javadalom, javall, javas, javasol, jobb, jobbágy, jog, jós, jószág.
