király
király – ‘megkoronázott egyeduralkodó’; ‘uralkodó helyzetű üzletember’: olajkirály; ‘a legkiválóbb, legtekintélyesebb személy vagy lény ‹valamely körben›’: az állatok királya; ‘‹kártyajátékban› a király képét ábrázoló lap’: pikk király; ‘‹sakkban› a legfontosabb figura’. Származékai: királyi, királyság.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén kralj, szlovák kráľ; ezek Nagy Károly frank uralkodó germán Karal, Karl nevéből erednek. A magyar szó az óhorvátból eredhet a szóeleji mássalhangzó-torlódás ejtéskönnyítő magánhangzóval való feloldása útján; a korábbi kerál hangrendi illeszkedéssel és a szóvég palatalizálódásával nyerte el mai alakját. Személynévből lett méltóságnév még: bán, cár, császár.
