sikamlós
sikamlós – ‘csúszós, síkos’; ‘kétértelmű, pajzán ‹tréfa, megjegyzés›’.
A sík igei sikamlik (‘csúszik’) származékából alakult; ennek képzésmódja mozzanatos (mint áramlik, türemlik), s arra vall, hogy a sík eredetileg igenévszó volt, mert e képzőegyüttes csak igéken fordul elő (lásd még sikkaszt, siklik). A ~ olyan továbbképzés a szóban forgó igéből, mint a csúszikból a csúszós.
