Balásffy család.
Balásffy család.
Ugy látszik e családot Erdély termé. Itt találjuk Balásffy Farkast 1551-ben, kit a kolozsvári gyülés kirendele a spanyol katonák mellé*. Ferencz Küküllő vármegye főispánja 1570. körül. – Miklós a nagyobb kanczellária irnoka 1633. és hites jegyző*. Tamás, ki 1603-ban boszniai választ püsp., szalavári apát és kapornaki prépost, 1621-ben váczi, 1622-ben pécsi püspök és pozsonyi prépost volt, nevezetessé tette magát főleg vallási iratai által. Ilyen tőle a „Csepreghi iskola“, melyben… a csepreghi szitokszaporitó prédikátort iskolázza. Pozsony 1616. – Neki tulajdonitatik a „Querela Hungariae“ czimű irat is. Latinul több munkája nyomatott. Megirta Istvánffy Miklós életrajzát is. Meghalt 1634. máj. 10-én*.
Kállay: Székelyek eredete, 224. l.
Kállay: Székelyek eredete, 224. l.
Horányi: Memoria Hung. I. 106. és Nova Mem. 259.
Czimere, mely pecsétéről «»* rajzolva itt látható, kétfelé osztott paizs, melynek jobboldali osztályában kivont kard élével fölfelé, és két oldalról szárnyakkal ellátva szemléltetik, fölötte csillag fénylik. A balosztályban alul liliom, a fölött kereszt, és a fölött ismét csillag látszik.
Magyar történelmi tár I. köt. 206. lap. közlötte Liptay Imre követségi utasitásán.
