Eötvös család. (Sárvári).
Eötvös család. (Sárvári).
Dunántúli nemes család. Alapitója valószinűleg azon Eötvös Pál, ki a IV. köt. 55. lapja szerint 1759-ben nyert nemes levelet, melynek kétfelé osztott paizsában a jobb oldali ezüst udvarban egy fejű vörös sas (nem oroszlán) és a baloldali kék udvarban hátulsó lábán ágaskodó oroszlán látható. stb.
A családnak egyik kiváló tagja Pál szül. Kis-Martonban 1758. april. 12-én; már a mult század végén (1784.) állami hivatalba lépvén, hosszú ideig a m. kir. Curia levéltári igazgatója volt, meghalt, mint ilyen 1837. mart. 5-én Pesten kora 77. évében, eltemettetett a belvárosi templomban. Az ismert családfa következő:
Eötvös N.; Pál sz. 1758. † 1837. k. curia levélt. igazg. (Szlatiny Teréz); Mária (nyéki Németh Imre caus. dir.); Pál kam. tan. (gr. Batthyány Juliánna); N. N.; Ferencz helyt. t.; József sz. 1798. septemvir (Kolb Mária † 1865.); János Eszterházy urad. igazg. † 1822. (Szlatíny Kata); Teréz (Szlatiny Ferencz.) Mária.; Anna.; József.; Lajos; Stefania. Fánni.; Mária (Békeffy Károly ezredes.); N. (Marcher József cs. k. pénzügyi igazg. eln. Budán.);
Pálnak, a kir. Curiai levéltár egykori igazgatójának egyik fia Pál aranysarkantyús vitéz, a m. kir. kamaránál volt tanácsos, 1837-ben gróf Batthyány Juliannát vette nőűl. Testvére Ferencz e század elején Soprony megye alispánja majd királyi tanácsos volt, utóbb a m. kir. helytartóságnál szolgált; a harmadik testvér József szül. 1798. febr. 22. Pesten, kinek életéből 1856-ig az adatok e munka IV. kötet 54. lapján olvashatók, (hol azonban sajtó hibából Pál van téve József helyett) már 1845-ben causarum directorum volt, utóbb és jelenleg hétszemélyes tábla bírája, mint a szent István rend lovagja ezen rend szabályai folytán utódaival együtt díj nélkűl 1867. mart. 6-án báróságra emeltetett s egyszersmind a „sárvári“ előnév viselhetését is megnyerte. Neje Kolb Mária meghalt Pásztoriban 1865. jul. 15-én; eltemettetett Szil-Sárkányban. Gyermekei a táblán láthatók.
