284. KESERŰ IGAZSÁGOK
284. KESERŰ IGAZSÁGOK
Nem tudjuk, mások hogy vannak vele, mi, akik írjuk a többé-kevésbé érdekes újdonságokat, két nap óta a költségvetési bizottsági referádáinkat tartjuk a legérdekesebbeknek.
Először azért, mert a költségvetési bizottságok az ázsiai szigetországtól Európáig két kontinensen át egyformák. Nem mernek beevezni az utálatos számok tengerébe. Úgy per tangentem „hozzászól” tán az „ügy”-höz egy-egy forradalmár, de a költségvetési bizottságok egészen szűzen engedik át az előirányzatokat annak a bizonyos költségvetési vitának, mely azért nem szélesül ki soha, mert úgysem lehet nagy ok rá, hiszen még szó is alig hangzott a költségvetési bizottságban.
Ez a circulus vitiosus érteti meg talán legjobban a mi vidéki nagyobb városaink zilált finánciáit, habár ezeknek más okuk is van. Párizs vagyunk a tervelésekben, és kis Konstantinápolyok leszünk valóságban. Nyárspolgári hajlamainkkal vivőrök akarunk lenni, lokálpatriotizmusunk lefőzetne minden velünk egy kabátú várost, szeretnőnk grandseigneuröknek látszani és – nem tudunk számolni. Egyénileg, magunknak mind igen jó gazdák vagyunk. Ha válságos a gazdasági és üzleti helyzet, le tudunk mondani az ebéd utáni pikolónkról is, vagy beszüntetjük a hírlapi előfizetést – de mihelyt közvagyonról van szó, csődöt mond a kétszerkettőről szóló tudományunk.
Dicséretet zengünk dr. Várady Zsigmondról. Neki köszönhetjük a költségvetési bizottság referádáinak érdekességét. Neki köszönhetjük, hogy elmondta azt a sok keserű igazságot, amik nem olyan keserűek, mint amilyen igazak, s amik bizonyára nem hangzottak el hasztalanul. Ettől az igazi és nemes européertől sokat nyert már a közpálya. Többet, mint amennyit ő nyert e közpályától. Ha ezt a példát sokan követnék, nem volna olyan érdekes nálunk a költségvetési bizottság ülése, de mennyi nagy és érdekes alkotás kárpótolna azért!…
Szabadság 1900. szeptember 28.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
