a) Események és hadműveletek Belgrád ostromáig.*
a) Események és hadműveletek Belgrád ostromáig.*
Főbb vonásokban a Kriegs-Chronik Öst. Ungarns, III/1. és Röder többször idézett munkája nyomán.
Az 1687-ről 1688-ra hajló tél aránylag csendesebben múlt el, mint az előző telek. A legfontosabb esemény az volt, hogy Heissler tábornok Thököly csekély hadát előbb Telegdnél, majd Várad közelében 1688. február havában szétvervén, a szerencsétlen kuruc király Belgrádba menekült.
Miután Törökországban az anarchia még magasabb fokot ért el, Lipót császár újból Belgrád meghódítását tűzte ki az 1688. évi háború hadi céljául. Ehhez képest a 40.000 főre kontemplált főseregnek május végéig Eszéknél kellett volna összpontosulnia s onnan Belgrád felé előnyomulnia. 6000 ember Badeni Lajos őrgróf vezetése alatt idejekorán Boszniába volt benyomulandó, hogy aztán a Száva jobbpartján ugyancsak Belgrád felé nyomuljon előre s végül Erdély megszállására 400 ember volt Veterani tábornok parancsnoksága alatt visszahagyandó. Egyben a Belgrád ellen irányuló hadműveletek alatt Székesfehérvár, Kanizsa és Nagyvárad szoros körülzárása határoztatott el. A főparancsnoki állás betöltése körül megint a szokásos nehézségek merültek fel; a császár ismét Károly herceget szerette volna a fősereg élén látni, de Miksa Emánuel bajor választófejedelem csak az alatt a feltétel alatt volt hajlandó csapatjait ez évben is rendelkezésre bocsátani, ha a fővezérséggel őt bízzák meg. Badeni Hermann és unokaöccse, Lajos, tőlük telhetőleg pártolták Miksa Emánuel követelését. A főparancsnokul kijelölt Lotharingiai Károly herceg május 11.-én jelent meg Bécsben, de csakhamar annyira megbetegedett, hogy a főparancsnokság átvételére alkalmatlanná vált s így a bajor választófejedelem leghőbb vágyának és óhajának teljesülését immár semmi sem gátolta. De, hogy befolyását és pártját az udvarnál a kellő korlátok közé szorítsa, a császár Badeni Hermann őrgrófot fontos misszióval a regensburgi birodalmi gyűlésre küldvén, utódául gróf Starhemberg Rüdiger Ernő tábornagyot nevezte ki az udvari haditanács elnökévé.
Miksa Emánuel beérkeztéig Caprara tábornagynak kellett a fősereget Eszéknél gyülekeztetnie; ez azonban csak igen lassan ment, mert ott június közepe táján még alig 12.000 ember volt együtt. Közben a gróf Batthyány Ádám által már a múlt év ősz óta körülzárva tartott Székesfehérvár eleséghiány miatt május 19-én megadta magát. Az Achmed pasa parancsnoksága alatt állott 1118 főnyi védőrség kellő fedezet alatt május 20.-án Eszékre irányíttatott.
<IT+>Wagner, Hist. Leop. II. 43./lab>
Június 28.-án Caprara Erdődre, 29.-én pedig Vukovárra nyomult előre, ahol július 5.-ikéig maradt. Itt megtudta, hogy a Musztafa nagyvezír által szeraszkírré kinevezett Hasszán pasa 15.000 emberrel Belgrádnál, egy 11.000 főnyi másik török hadtest Jegen Oszmán pasa alatt Szabácsnál, a boszniai pasa 9000 emberrel Banjalukánál és egy 4000 főnyi különítmény a Száva menti Brodnál áll s végül, hogy Belgrádnál serényen dolgoznak az ottani elsáncolt tábor helyreállításán. Július 6.-án a tábornagy 27 zászlóaljjal és 77 lovas századdal Illokra nyomult előre, melyet 12.-én a benne lévő 17 ágyúval együtt hatalmába kerített. Itt kapta Badeni Lajos őrgróf Caprara tábornagytól a parancsot, hogy Erdődbe visszatérve, ott az Erdélyből odaérkező csapatokat bevárja s aztán azokból a boszniai hadtestet megalakítva, az általa legjobbnak vélt ponton a Száván átkeljen s aztán Erdődy bánt magához vonva, Belgrád felé nyomuljon előre. A hadtest részére elővédviszonyba a tábornagy 800 lovast gróf Hofkirchen ezredes parancsnoksága alatt egyidejűleg Pozsegára tólt előre. Július 13.-án Caprara Nestinig nyomúlt előre, ahol Bécsből azt a parancsot vette, hogy ne nagyon siessen a Pétervárad felé való előnyomúlással, mert Badeni Lajosnak időt kell adni a térnyerésre. Ilyenformán a tábornagy csak július 18.-án érkezett Péterváradra, ahol 29.-ikéig megállapodván, táborának megerősítésével és az Erdődről oda áthozott híd verésével töltötte az időt. Egyidejűleg Heissler és Wallis tábornokokat egy különítménnyel Titel megszállására rendelte előre.
Ezalatt a török zűrzavarokban jelentékeny szerepet vívő Jegen Oszmán pasa a hozzá szító mintegy 6000 törökkel Belgrádban megjelenve, az ottani janicsárok támogatásával Hasszán pasát elűzvén, önmagát tolta föl szeraszkírré és a nagyvezír elég gyenge volt, hogy az erőszakos módon létrejött változást helyben hagyja.
Miksa Emánuel bajor választófejedelem július 28.-án érkezett a magával hozott 7000 bajorral és 5000 frankkal és svábbal Péterváradra, ahol átvette a 17.700 gyalogosból, 15.800 lovasból, vagyis összesen 33.500 emberből és 98 lövegből álló fősereg fölött a parancsnokságot, mely létszámban 7000 bajor, 3300 sváb és 1700 frank katona bennfoglaltatott. A gyalogság 15 gyalog ezredhez tartozó 98 századból, a lovasság pedig 16 lovas ezredhez tartozó 77 1/2 lovas századból állott.* Hogy vajjon a hadsereghez voltak-e ez évben magyar csapatok is nagyobb számban beosztva, azt a mult évi hadjárathoz hasonlóan, ezúttal sem tudjuk megállapítani.*
Bécsi Hadilevéltár, Geschichte des Feldzugs gegen die Türken imJahr 1688.
A használt források közül csak Fessler–Klein említi id. m. IV. 465. old., hogy a Jegen Oszmán pasát követő lovassághoz Barkóczy huszárjai is be voltak osztva.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
){kind=link}