Küzdelem a székhelyért.
Küzdelem a székhelyért.
Nagy küzdelmébe kerűlt Zombornak az is, míg a vármegye székvárosa lett.
217Bodrog vármegye már 1730 körűl hallgatagon Bács vármegyébe olvadt. Hosszú, bonyolúlt pörlekedések után 1791-ben törvényhozásilag is egyesűlt, s az 1802. évi VIII. törvényczikk állapította meg a törvényesen egyesűlt „Bács-Bodrog vármegye” elnevezést. A vármegyegyűléseket régen váltakozva több helyütt tartották, főleg Bácsban és Baján. A XVIII. század derekán már a vármegye közönségének töbsége Zombort óhajtotta székhelynek. 1753-ban már 500 frtért területet is vásároltak a várostól a vásártéren, egy építendő vármegyeház számára.
A kir. helytartótanács kérdezősködésére azonban Klobusiczky Ferencz, kalocsai érsek, főispán, 1758-ban épen nem hízelgő véleményt mondott a városról. Igy szólt: „Köztudomású, hogy közelebb áll az elpusztuláshoz, mint a fölvirágzáshoz… Már most hogyan lakhatnék ott hosszabb időn át a főispán? Hogyan a törvényhatósági tagok és a birtokos osztály? Ha a vármegyei tisztviselőknek csekély fizetésükből ott kell élni, a hol se fa, se víz nincs, ki lesz az a jó bolond, a ki saját kárával megyei szolgálatba fog lépni? Szóval: semmit se vonok le a városból, ha azt állítom, hogy benne a „királyi város” néven kívűl semmi sem királyi, s nemcsak a vidék városainak, de még minden középszerű kis helységnek is utána teszem.” A következmények Klobusiczky érsekre is ugyancsak ráczáfoltak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
