Tiszántúli rész.
Tiszántúli rész.
A tokaji megállapodásból kitűnik, hogy Heves vármegye tiszáninneni része több izben, tiszántúli része és Külső-Szolnok vármegye pedig állandóan Bethlen 529birtokában voltak. A tiszántúli részek eme bérleti viszonya – úgy látszik – Bethlen Gábor halála után is megmaradt mindaddig, míg II. Ferdinánd uralkodott, míg a bécsi udvar és az erdélyi fejedelemség között a békés viszony fennállott. Erre a feltevésre enged következtetni az a körülmény, hogy az 1625. soproni országgyűlésre, azután az 1630, 1634. országgyűlésre Heves vármegye követeinek megbízó leveleit tisztán Heves vármegye nevében állították ki, míg az erdélyi fejedelemség bérletében levő Külső-Szolnok vármegyét a követi megbízatások nem is említik. De már 1637-ben I. Rákóczy György fejedelemmel a jó viszony felbomlott, akkor a tiszántúli részek visszakerültek a magyar királyhoz és ennek megfelelően az 1637. országgyűlésre kiadott követi megbízó levelet, Heves és Külső-Szolnok szorosan egyesített vármegyék nemessége nevében állították ki.77)
77) Hevesm. levéltára.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
