Gyöngyös helyzete.
Gyöngyös helyzete.
Míg Eger török uralom alatt állott, Gyöngyös volt a vármegye legtehetősebb városa. Gyöngyös és vidéke viselte – úgyszólván – a vármegye terheit, a mint ezt Heves vármegye közgyűlése is elismerte a felszabadulás után. Ez a vidék szenvedett azután különösen sokat a felszabadító hadjárat idejében. Karaffa, azután Mersi és Heisler tábornokok vetettek ki rájok hadi sarczokat. A nép nem tudott fizetni, a vidéki falvak lakói megszöktek; Gyöngyös város kapuit, főleg a Csapó kaput állandóan kellett őrizni, hogy a nép ki ne szökjék a városból. Bulyovszky alispán 1685-ben Almásy Jánost, a nemesek bíráját felszólította, hogy Heisler tábornok követeléseit hajtsák be, Gyöngyös környékén a falvakat úgy őrizék, hogy bizony helyettük ők fizetik meg a quantumukat. Leghamarabb rajtok esik meg az executio, mert igen nagy veszedelemben forog Gyöngyös városa.8) Bulyovszky alispán a gyöngyösi gvardiánt is kérte, hogy világosítsa fel a népet.
8) Közölve Sebők: i. m. 188–189.
De lehetetlen volt a nagy követelményeknek megfelelniök, hiszen a német katonasággal együtt az egri pasa is sanyargatta őket, mint az Gyöngyös város leírásában olvasható.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
