Lakossági névlajstrom.
Lakossági névlajstrom.
Az újonnan benépesült Eger vár lakosságát feltünteti az 1690-ben felvett lakossági névlajstroma.3) Ez a lakosságot négy részre osztja: magyarokra, németekre, ráczokra és új keresztényekre. A magyarok között a papság és két nemesen kívül megtaláljuk a Szent Mihály templom plebánosát, kántorát, Molnár István iskolamestert, Faragó András városbírót és 130. szám alatt a városházát, a mely adatok a kulturális és városi élet ébredéséről tesznek tanúságot. Nagy számmal vannak a magyarok között iparosok: mészáros mesterek, húsvágók, kovácsok, szabók, csizmadiák, posztónyírók. Van továbbá köztük molnár, puskamíves, gombkötő, könyvkötő, üveges, borbély, pálinkafőző. A magyarság névlajstromában van egy Kovács István nevű czigány is, ez is iparral foglalkozott, kitünik onnan, hogy 1692-ben már a város hatósága kéri, hogy a czigányokat ne bocsássák be a városba, mert az egyes mesteremberek iparát rontják. A németek nagyobbrészt iparral, kereskedelemmel foglalkoztak. A ráczok a vagyonosabb elemet alkották.
3) Közölve Szederkényi i. m. IV. 9. 11. 1.
A lakossághoz kell még számítanunk az Egerben elhelyezett katonaságot. Ugyanis az udvar a borsod–hevesi várak közül Eger várát, azután Külső-Szolnokban Szolnokvárát stratégiailag fenntartandónak, szükségesnek tartotta, azért e várakba német katonaságot helyezett el. Egerben báró Buttler János volt a parancsnok, ő rendelkezett a mintegy 200 lakóházban elhelyezett lovas- és gyalogos katonaság fölött.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
