Nemzeti ellentállás.
Nemzeti ellentállás.
A június hó 19-én megtartott közgyűlés – számolva az alkotmányellenes kormányzás bekövetkezésével – a törvénytelen eszközök alkalmazása ellen ünnepélyesen tiltakozott és jövendő állásfoglalására vonatkozólag törvényen alapuló kijelentést tett. Ugyanezen a napon jelent meg a hivatalos lapban a Fejérváry kormány kinevezése. Június 21-én kezdetét vette a nemzeti ellentállás. A vármegye aug. 7-én tartott közgyűlésében a „válságos helyzet alakulásának szemmel tartására és az alkotmányos küzdelem intézésére 40 tagú bizottságot választott azzal, hogy elnökét a bizottság a maga kebeléből választja.” Ugyanekkor elhatározta, hogy míg a válságos idő tart, havonként rendkívüli közgyűlést tart; a vármegyei alkalmazottaknak megparancsolta, hogy az országgyűlésen meg nem szavazott adó- és újoncz-ügyben – világos törvényeink alapján még az önkéntes jelentkezésnél is – minden közreműködéstől tartózkodjanak. A tisztviselőket biztosította, hogy a mennyiben őket hazafias kötelességük teljesítése közben bármiféle sérelem éri, teljes elégtételt fog nekik nyujtani. A közgyűlés után nyomban összeült a 40-es bizottság, elnökévé Szederkényi Nándort választotta és megalakult az alkotmányvédő-bizottság következő tagokból: Majzik Viktor alispán, Alföldi Dávid dr., Babocsay Sándor, Beniczky György, Beniczky Elemér, Csépány Géza, Beökönyi Viktor, Cserján Károly, dr. Csutorás László, Dobóczky Dezső, Dutkay Pál, Engel Jakab, Graefl Jenő, Győrffy Kálmán, Halász Aladár, Hellebronth Géza, Imre Miklós, Jusztus Gyula, Kapácsy Dezső, Kérészy Barna, Kintzly Béla, Kozmáry Dezső, Kürthy Sándor, Légrády István, Malatinszky György, Merschitz Kálmán, Paravicziny Jenő, Papp József, Perlaky Zénó, Platthy Adorján dr., Puchlin Kázmér, Ragó Fauszt, Remenyik Kálmán, id. Samassa János, Samassa János dr., Szederkényi Nándor, Török Kálmán, Volff Károly, Zalár József.
A legközelebbi – szept. 25-én megtartott – közgyűlésen az alkotmányvédő bizottság javaslatára mély megilletődését nyilvánította a megyebizottság ama kínos audienczia felett, melyben a koalicziós vezérek Bécsben részesültek, a pártvezéreket pedig biztosította, hogy a küzdelemben ő is kiveszi a részét.
Időközben megérkezett az ügyvivő belügyminiszter rendelete, melyben megsemmisítette a vármegye aug. 7-iki határozatát, illetőleg ennek azt a részét, mely az önkéntesen fizetett adó el nem fogadásáról és az önkéntesen jelentkező újonczok hivatalos bizonyítványának ki nem szolgáltatásáról szólt és 642utasította az alispánt a rendelet végrehajtására, az önkéntes adó és újoncz beszolgáltatására. Az alispán felterjesztéssel élt e rendelet ellen és ezt a november 4-iki közgyűlés elé terjesztette.
E közgyűlés az alkotmányvédő bizottság indítványára helyeslőleg jóváhagyta az alispán eljárását, s az aug. 7-én hozott határozatot teljes egészében fentartva, a belügyminiszter rendeletét alkotmányba ütközőnek bélyegezte.
A nov. 13-iki rendkívüli közgyűlés vita tárgyává tette az újból kinevezett Fejérváry-kormány körrendeletét és ezzel szemben eddigi álláspontjához szívósan ragaszkodott, a kormány kinevezését alkotmányellenesnek minősítette, tiltakozott a törvénytelen intézkedések ellen és a kormány iránt bizalmatlanságát fejezte ki.
Az alkotmányvédő bizottság e közben arról tanácskozott, mitévő legyen, ha a belügyi kormány fenyegetéseit beváltva, a vármegye állami dotáczióját elvonja és a tisztviselőket felfüggeszti. A nemzeti ellentállás szervezésére alapot kellett teremtenie, még pedig – más vármegyék példájára – társadalmi úton. Felhívást intézett tehát a vármegye hazafias közönségéhez, hogy évi adójának legalább negyedrészét nov. 15-től kezdve helyezze el a Hevesmegyei Takarékpénztárba és bocsássa rendelkezésére. A felhívás szép eredménynyel járt. Az adományokat Remenyik Kálmán takarékpénztári igazgató kezelte.
Decz. 30-án érkezett az alispánhoz Kristóffy leirata, melyben az önkéntes adó és újoncz-ügyben hozott határozatot újból megsemmisíti azzal a fenyegetéssel, hogy a végrehajtás megtagadását megtorolja és az állami dotácziót elvonja.
E leírat az 1906. évi január 8-iki rendkívüli közgyűlés napirendjén szerepelt. Az alkotmányvédő bizottság javaslatára a közgyűlés ezúttal sem hajolt meg Kristóffy rendelete előtt. Következett tehát a fenyegetés beváltása – a dotácziónak megvonása.
Az alkotmányvédő bizottság az alispánnal egyetértőleg úgy intézkedett, hogy a február 1-én esedékes tiszti fizetéseket egy összegben az elnök utalványozza az alispán kezéhez, a ki viszont a tisztviselőket elégíti ki. Igy történt ez márczius és április 1-ső napjain is.
A márczius 12-én tartott közgyűlésben, tekintettel arra, hogy sem országgyűlésünk, sem független magyar felelős miniszteriumunk nincsen, hová a sérelmek orvoslása czéljából fordulni lehetne, jegyzőkönyvileg tiltakozott a vármegye az országgyűlés törvényellenes feloszlatása, a külföldi kereskedelmi szerződéseknek a törvény és az országgyűlés tilalma ellenére történt megkötése, a királyi biztosok kirendelése, a vármegyei autonomia felfüggesztése és megnyirbálása miatt; óvást emelt a sajtószabadságnak és a gyülekezési jognak megszorítása és a polgári hatóságok jogkörének a fegyveres erőre való átruházása miatt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
