Ó-Duna.
Ó-Duna.
A középkor vízrajzára vonatkozó adatok megerősítik e feltevésünket s egyúttal jelzik, hogy ez a levezető meder, mondjuk Ó-Dunaág, a honfoglalás korát követő századokban terjedtségre és vízbőségre igen jelentékeny volt.
Az első meglepő tény, hogy maga a mostani Pest szigeten állott. Péter tárnokmester egy 1281-iki okiratában mondja, hogy a fossatum magnum, a nagy vízárok circuit villam Pestiensem körülveszi Pest községeit.*
V. ö. Fejér Cod. Dipl. V…….109. – Ortvay T. Magyarország régi vizrajza. I. k. 319. 1. Szabó József hírneves geologusunk irja: Még az 1649. évben készült toporgraphiai térképen Pestbudánál látunk egy Dunaágat, mely Pestet keleti oldalról befoglalván, egy szigetbe állította. Kiszakadt a fő Dunából nem messze Pest fölött s belefolyt Soroksáron innen. Pest–Buda környékének földtani leirása. Pest, 1857. 6. 1.
205IV. László 1275-ben megerősítvén V. István öt évvel előbb kelt adománylevelét a szigeti apáczák részére, azt mondja, hogy Toxun Zoych és Kaad nevű herczegségi birtokokat és szolgagyőri vártartozékokat adja az apáczáknak Ylbw (Ülbő) szigettel egyetemben, mely utóbbi a nagyszigethez tartozik.* Már pedig Ürbő nem a csepeli, hanem az ó-dunaági részen keletkezett. A határleírásnál pedig azt olvassuk, hogy ezeknek a birtokoknak a területe a horoszti erdőnél a Dunánál kezdődött s onnan egy keleties folyásu vízérhez vezetett, melyen túl ismét egy más vízárok van.*
Wenzel Árpádkori új okmánytár. XII. 141.
Wenzel Árpádk. Okmt. XII. 17. I.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
