Az 1741. és 44. évi insurrectió.
Az 1741. és 44. évi insurrectió.
A nemzet lovagias felbuzdulása a mindenünnen szorongatott királynő megmentésére: Vitam et sangvinem, életet és vért ajánlott fel és ezen ajánlatának híven eleget is tett. A porosz háborút, Mária Terézia ellenségeinek erejét, a magyar fegyverek, az ujonnan szervezett magyar ezredek vitézsége döntötte meg, a sok adó, melyet emberben, vérben és pénzben hozott áldozatúl a nemzet. Az 1741-iki nemesi közönséges felkelésből, a mint azt a megye levéltárában fekvő repartitio mutatja, Pestmegye becsületesen kivette a maga részét. Mikor pedig 1744-ben a porosz király betört Csehországba, az ország vezérlő urai kijelentették, hogy bár az országgyűlést most már összehívni nem lehet, kezeskednek róla, hogy a megyék a nemesi fölkelést önként megajánlják. „Most van megint ideje, írja 373augusztus 22-éről a megye nádor-főispánja, hogy nemzetünkhöz oly különös szeretettel viseltető királynénkhoz, asszonyunkhoz és anyánkhoz véghetetlen hívségünket – bizonyítsuk….Fegyvert kiáltok tehát nagy dicsőségű édes hazámnak és nemzetemnek”. Mivel pedig a részleges felkelés nem elég, közönséges nemesi felkelést hirdet s felhívja a vármegyét, hogy ezen kívül is, a maga erejéhez mérten, igyekezzék számosabb lovat és gyalog-katonaságot állítani. A nádor felhívása készséges fülekre talált a megye rendjeinél, kik akkor sem zúgolódtak, mikor gróf Eszterházy József magyar nyelven írt levélben tudatta velők (1744 november 30.) hogy a felkelő sereget télire Galicziába viszi.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
