Mária Terézia látogatása.
Mária Terézia látogatása.
Mária Terézia már 1741-ben szándékozott az ország fővárosát meglátogatni. Szeptember 18-án ugyanis sajátkezűleg aláírt és gróf Batthány Lajos kanczellártól ellenjegyzet levélben azt írja Pest vármegye rendeinek, hogy mivel Budára óhajt jönni, gondoskodjanak, miszerint fa és mindenféle élelem nagyobb mennyiségben hozassék mindenfelől piaczra, hogy tisztességes áron lehessen venni. Ekkor azonban nem jött el; de hogy a magyarok iránt való szeretetének újabb jelét adja, megengedte Grassalkovich Antalnak, kit hasznos szolgálatai jutalmául időközben grófi rangra emelt, hogy mozgalmat indítson a romokban heverő királyi palota ujjáépítése ügyében. A könnyen lelkesülő magyarok egyre-másra hoztak áldozatot e szép czélra, úgy hogy 1749-ben az építéshez szükséges pénzösszeg már együtt is volt. Május 13-án nagy ünnepélyességgel tették le az alapkövét s nehány év múlva már fel is épült a palota, mely azonban egyelőre apácza-zárda, azután a terezianista nemes ifjak konviktusa majd egyetemi épület lett; királyi székházúl azonban csak későn s akkor is rövid ideig szolgált.
A királynő 1751-ben megvalósította ígéretét. Eljött magyar fővárosába és augusztus 8–13-ig lakott Pesten, Barkóczy Ferencz egri püspök házában. Majdnem naponként kikocsizott a Rákosra, hol akkor a hadsereg gyakorlatozott. Különösen kitüntette ez alkalommal Grassalkovichot, kit gödöllői uradalmában meg is látogatott. Augusztus 10-én és 11-én volt a császárral egyetemben Grassalkovich vendége, ki ekkor olyan fényt és pompát fejett ki, minőt – az udvari urak maguk vallják – vagy ehhez hasonlót még soha sem láttak. A kastély, melybe száz lovastól kísérve este vonult be a királyné, 70.000 lámpától tündéri világításban úszott. Másnap a kastély és a park megtekintése után, a pazar fényű ebéden több ezren vettek részt; ott volt az egész udvar, a környék urai, az előkelőbb megyei nemesek; ott volt a papság, a polgárság s minden számot tevő tényező.
1764-ben a királynő augusztus 27-én meglátogatta Váczott Migazzi biboros-püspököt. A főpap, ki hugának a nászát ünnepelte egy Sztáray gróffal, a város végén felállított diadalkapunál fogadta magas vendégeit. A királynő jelen volt az esküvőn és a vőlegénynek szép gyémántgyűrűt, a mennyasszonynak drága nyaklánczot adott emlékül. A násznép a királyi asztalhoz is hivatalos volt. Ebéd után Albert herczeg hadijátékot rendezett; este általános kivilágítás és pompás tűzijáték gyönyörködtette a vendégeket. Másnap Mária Terézia a nevét viselő intézetet és az épülő székesegyházat látogatta meg; délután a Dunán halászat, este vízi hadijáték szórakoztatta. Augusztus 31-én férjével, a császárral együtt Budára rándult, hogy a királyi palotát megtekintse. A kíséretében lévő német urak, – csupa jóstehetségű ember – igen fölöslegesnek vélték, hogy ilyen nagyszerű palotát építettek a világtól oly annyira eleső, éktelen városban, hol az udvar aligha fog valaha székelni. Visszafelé még egy napot töltött Váczott a királynő.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
