Gölle.
Gölle.
Gölle. Magyar kisközség, körjegyzőségi székhely. Házainak száma 322, lakosaié 2818, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Attala-Csoma. 1550-ben, Kazsokkal együtt, Dersfi Farkasé volt. 1715-ben 16 háztartását írták össze. Ekkor a székesfehérvári custodiatus volt a földesura. 1726-ban gróf Nádasdy Lászlóé. 1733-tól 1807-ig ismét a székesfehérvári custodiatus bírta. Ebben az évben I. Ferencz király a kegyes tanítórendnek adományozta, mely ma is birtokos itt. Kívüle még herczeg Esterházy Miklósnak, őrgróf Palavicini Edének és Chernel Gyuláné, szül. Svastits Rózának van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1804-ben épült. Van itt hitelszövetkezet is. A községhez tartoznak: Alsó- és Felsőhetény, Belső-major, Inám-, Mersi, Csőke-, Kis-, Siva-, Szentiván-, Szentpéter- és Uzd-puszták. Alsó- és Felsőhetény helyén feküdt a középkorban Hetény falu, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1726-ban gróf Nádasdy László püspöké. 1733-ban a székesfehérvári custodiatusé. Inám-puszta az 1563. évi török kincstári defter szerint öt házból álló falu volt. 1573–74-ben Alsó-Inám 7, Felső-Inám 3 házból, az 1580. évi defter szerint Alsó-Inám 15 házból állott. 1726-ban gróf Nádasdy Lászlóé, 1733-ban a székesfehérvári custodiatusé volt. – Mersi-puszta helyén a középkorban Merse falu 70feküdt. E helység 1345-ben és 1430-ban mint a Máréi Gúnyafiak és 1448-ban a nyúlszigeti apáczák és a Györgyi Bodók birtokaként szerepel; ekkor Tolna vármegyéhez tartozott. 1449-ben Hunyadi János kormányzó, 1453-ban V. László király a nyúlszigeti apáczák itteni birtokát Somogy vármegyébe helyezi át. 1485-ben azonban ismét Tolna vármegyéhez tartozott. 1733-ban a herczeg Esterházy család volt a földesura. – Csőke-puszta az 1660. évi pannonhalmi főapátsági tizedjegyzékben, a székesfehérvári custodiatus jószágaként szerepel. – Siva-puszta a XVIII. század elején két részből állott: Kis- és Nagysiva-pusztákból. 1726-ban mindkettő Madarász Lászlóé. 1733-ban a fele Balogh András özvegyéé. – Szentivánpuszta az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint a székesfehérvári custodiatusé. 1726-ban gróf Széchenyi Zsigmondé volt. Uzd-puszta helyén a középkorban hasonló nevű helység feküdt, melynek az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plebániája is volt. 1726-ban Bakacs Lukácsné, szül. Csoknay Éva, birtoka. 1856-ban Gaal Kristóf örököseié. A Hetény-puszta határában fekvő ú. n. „Sülyedt vár” két szemben fekvő lankás lejtőn terült el, mely lejtőket vízfolyás választotta ketté. Ez elég nagy kiterjedésű területen az egyik oldalról a másikra átmenőleg kőfalak alapjait találták. A terület tele van kőtörmelékkel és itt nagyon sok római pénzt és régiséget találtak. Volt azonban a leletek között bronz- és népvándorláskori is, sőt még a török hódoltság alatt is szerepelhetett, mert erre nézve is sok nyom került felszínre. E sülyedt várnak az egyik felső szélét több egymástól néhány ölnyi távolságban szabályosan elhelyezett félkörsáncz védte ezen az oldalon, ellenséges meglepetések ellen.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
