SOMOGY VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Írta Reiszig Ede dr., a Magy. Tört. Társulat és a Magy. Heraldikai és Genealogiai Társaság igazg. válas… | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Full text search

30SOMOGY VÁRMEGYE KÖZSÉGEI.
Írta Reiszig Ede dr., a Magy. Tört. Társulat és a Magy. Heraldikai és Genealogiai Társaság igazg. választmányi tagja, kiegészítette Vende Aladár, a monografia szerkesztője

Somogy vármegye Magyarország délnyugati részén, a Balatontól délre, szelíden dombos vidéken terül el és egészen a Dráváig nyúlik le. Határa éjszakon a Balaton tava és Veszprém vármegye, keleten Tolna- és Baranya vármegye, délen Horvát-, Szlavon-ország, nyugaton Zala vármegye. Somogy vármegye területén van egy rendezett tanácsú város – Kaposvár – és 310 kis- és nagyközség.

Somogy vármegye területe 1,159.933 k. hold és összes lakossága, az 1910. évi népszámlálás adatai szerint, a rend. tan. városéval együtt 365.961 lélek, a kik közül 1162 katona. A jelenlevő lakosok közül külföldi honos 675, míg a vármegyebeliekből külföldön tartózkodik 2541. A jelenlevő lakosságból 182.244 a férfi és 183.717 a nő, tehát ezer férfira 1008 nő esett. Családi állapot szerint 175.955 nőtlen és hajadon, 166.111 házas, 23.384 özvegy és 511 törvényesen elvált. A lakóházak száma 55.494. A népesség anyanyelv szerint így oszlik meg: 333.597 magyar, 18.718 német, 364 tót, 63 oláh, 4 kisorosz (ruthén), 9934 horvát, 44 szerb és 3237 egyéb, a kik legnagyobbrészt czigányok, cseh-morvák és vendek. A nem magyar anyanyelvűek közül magyarul beszél 25.618; írni és olvasni tud 252.072, vagyis a lakosság 80,1%-a. A vallási megoszlás a következő: róm. kath. 273.650, gör. kath. 106, ref. 63.569, ág. h. ev. 17.700, gör. kel. 129, unit. 104, izr. 10.645, egyéb 58. Tíz év előtt a lakosság összes száma 345.586 volt s ezt a mai állapottal összehasonlítva, a tízévi szaporodás 20.375 lélek, a mi 5.9%-nak felel meg. A népsűrűség km2-ként 54.8.

Somogy vármegye kilencz járásra oszlik, a melyek a következők:

1. Barcsi járás, 26 községgel; területe 108.483 k. hold, lakóházak száma 4466 és a lakosság 33.919 lélek. A népességből 23.647 magyar, 3182 német, 33 tót, 2 oláh, 6673 horváth, 13 szerb, 369 egyéb; magyarul beszél 31.466, ír és olvas 22.639; róm. kath. 24.718, gör. kath. 6, ref. 7962, ág. h. ev. 212, gör. kel. 29, unit. 1, izr. 991.

II. Csurgói járás, 29 községgel; területe 121.578 k. hold, lakóházak száma 6001 és a lakosság 38.465 lélek. A népességből 38.027 magyar, 77 német, 23 tót, 1 oláh, 276 horvát, 2 szerb, 59 egyéb; magyarul beszél 38.381, ír és olvas 26.914; róm. kath. 25.832, gör. kath. 10, ref. 4962, ág. h. ev. 6963, gör. kel. 11, unit. 3, izr. 683, egyéb 1.

III. Igali járás, 34 községgel; területe 104.368 k. hold, lakóházak száma 5451 és a lakosság 33.899 lélek. A népességből 28.787 magyar, 4968 német, 4 tót, 9 horvát, 131 egyéb; magyarul beszél 32.775, ír és olvas 23.895; róm. kath. 26.146, ref. 3240, ág. h. ev. 3915, gör. kel. 1, unit. 1, izr. 584, egyéb 12.

IV. Kaposvári járás, 50 községgel; területe 165.374 k. hold, lakóházak száma 7852 és a lakosság 48.731 lélek. A népességből 45.065 magyar, 3217 német, 30 tót, 2 ruthén (kisorosz), 18 horvát, 1 szerb, 399 egyéb; magyarul beszél 48.131, ír és olvas 32.426; róm. kath. 36.946, gör, kath. 22, ref. 10.717, ág. h. ev. 290, gör. kel. 7, unit. 59. izr. 675, egyéb 15.

V. Lengyeltóti járás, 26 községgel; területe 121.593 k. hold, lakóházak száma 4822 és a lakosság 31.147 lélek, a kik közül 30.656 magyar, 259 német, 23 tót, 9 horvát, 200 egyéb; magyarul beszél 31.111, ír és olvas 20.888; róm. kath. 26.586, gör. kath. 4, ref. 2948, ág. h. ev. 813, gör. kel. 1, unit. 2, izr. 789, egyéb 4.

VI. Marczali járás, 40 községgel; területe 158.036 k. hold, lakóházak száma 7289 és a lakosság 48.629 lélek. A népességből, 48.184 magyar, 112 német, 9 tót, 2 oláh, 1 kisorosz (ruthén), 17 horvát, 304 egyéb; magyarul beszél 48.566, ír és 33olvas 33.532; róm. kath. 44.544, gör. kath. 6, ref. 1680, ág. h. ev. 1440, gör. kel. 4, unit. 1, izr. 954.

VII. Nagyatádi járás, 30 községgel; területe 137.446 k. hold, lakóházak száma 5280 és a lakosság 36.420 lélek, a kik közül 33.481 magyar, 470 német, 32 tót, 1 kisorosz (ruthén), 1401 horvát, 4 szerb, 1031 egyéb; magyarul beszél 36.020, ír és olvas 25.072; róm. kath. 25.026, gör. katk. 18, ref. 10.160, ág. h. ev. 348, gör. kel. 15, unit. 2, izr. 850, egyéb 1.

VIII. Szigetvári járás, 44 községgel; területe 102.441 k. hold, lakóházak száma 5234 és a lakosság 33.268 lélek. A népességből 26.369 magyar, 4892 német, 23 tót, 1457 horvát, 3 szerb, 524 egyéb; magyarul beszél 31.543, ír és olvas 21.877; róm. kath. 22.876, gör. kath. 9, ref. 9557, ág. h. ev. 60, gör. kel. 23, unit. 19, izr. 723, egyéb 1.

IX. Tabi járás, 31 községgel; területe 133.289 k. hold, lakóházak száma 6523 és a lakosság 37.359 lélek, akik közül 35.954 magyar, 1122 német, 126 tót, 1 oláh, 11 horvát, 3 szerb, 142 egyéb; magyarul beszél 37.188, ír és olvas 26.794, róm. kath. 22.349, gör. kath 9, ref. 10.807, ág. h. ev. 3131, gör. kel. 3, unit. 2, izr. 1037, egyéb 21.

A vármegye községei betűrendben a következők:

Ádánd. Almamellék. Almáskeresztúr. Alsok. Alsósegesd. Andocs. Attala. Babócsa. Bagolasáncz. Balatonberény. Balatonboglár. Balatoncsehi. Balatonendréd. Balatonkeresztúr. Balatonlelle. Balatonszemes. Balatonszentgyörgy. Balatonújlak. Bálványos. Barcs. Bárdudvarnok. Basal. Baté. Bélavár. Beleg. Belezna. Berzencze. Bize. Bodrog. Bodvicza. Boldogasszonyfa. Bolhás. Bolhó. Bonnya. Boronka. Böhönye. Bőszénfa. Buzsák. Bürüs. Büssü. Csákány. Cserénfa. Csertő. Csoma. Csombárd. Csököly. Csömend. Csurgó. Csurgónagymarton. Csurgósarkad. Darány. Drávafok. Drávagárdony. Drávakeresztúr. Drávapálfalva. Drávaszentes. Drávasztára. Drávatamási. Ecseny. Edde. Endrőcz. Erdőcsokonya. Faluhidvég. Felsőmocsolád. Felsősegesd. Felsőszentmárton. Felsőzsitfa. Fiad. Fonó. Fonyód. Főnyed. Gadács. Gadány. Gálosfa. Gamás. Geszti. Gige. Gölle. Görgeteg. Gyékényes. Gyöngyösmellék. Gyugy. Hajmás. Hács. Háromfa. Hedrehely. Hencse. Henész. Heresznye. Hetes. Hobol. Hollád. Homokszentgyörgy. Horvátkút. Igal. Iharos. Iharosberény. Inke. Inkeyantalfa. Istvándi.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir