Igal.
Igal.
Igal. Tolna vármegye határához közel fekvő magyar kisközség. Járási székhely. Házainak száma 413, lakosaié 2072, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Mernye. Első ízben a III Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére 1193-ban kiállított megerősítő levélben fordul elő. 1211-ben a tihanyi apátságnak is volt itt egy kis birtoka. 1272-ben már falu. 1272–1280-ban Mois nádor a nyúlszigeti apáczáknak adományozta, a kik az egész középkoron át bírták. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1350–56-ban a tihanyi apátság itteni birtokait a nyúlszigeti apáczák jobbágyai használták. 1448-ban már városi kiváltságai voltak. 1462-ben Igal polgárai országos vásárok tartására nyertek szabadalmakat Mátyás királytól. Ekkor a város környékén fekvő erdőben már fennállott a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt minorita monostora. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Dersfi Farkas volt a földesura. Az 1563. évi török kincstári adólajstromba Igal város 25 házzal van felvéve. 1573–75-ben 30, 1580-ban pedig csak 19 adóköteles házát írták össze. Egy 1701–1703 táján kelt összeírás szerint gróf Batthyány Ádám országbíró volt a földesura 1715-ben 34 magyar háztartást írtak benne össze. 1849-ig a Batthyány családé volt, a mikor gróf Batthyány Kázmér birtokait a cs. kir. kincstár foglalta le. 1856-ban is még a kincstáré volt. Jelenleg Berger Antalnak és Józsefnek, továbbá a veszprémi püspökségnek van itt nagyobb birtoka. A község 1763 jan. 7-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A róm. kath. templom 1756-ban épült. Az 1856-iki kolerajárványnak nyolcz nap alatt 120-an estek áldozatul. A lakosok úri-kaszinót, hitelszövetkezetet, kath. olvasókört, iparoskört, polgári olvasókört és járási takarékpénztárt tartanak fenn; de van itt egy gőzmalom és egy drótkerítésgyár is. A községhez tartozik: Dada-puszta és Igali-puszta. Dada-puszta a középkorban falu volt, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. 1715-ben a gróf Batthyány család és Csák Mihály özvegye szül. Bakó Erzsébet, bírta. 1856. óta a veszprémi püspökségé. Igali-puszta őrgróf Pallavicini Ede birtoka volt. Most Berger Antalé és fia: Józsefé. Igal környékén feküdt a középkorban Oszlár, mely 1229-ben Azalar alakban fordul elő. A székesfehérvári káptalané, a nyúlszigeti apáczáké és a budai káptalané volt. 1275-ben már részben nemesi birtok. 1450 és 1481. években pusztaként szerepel.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
