Karád.

Full text search

Karád.
Karád. A tabi járásban fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 627, lakosaié 3798, a kik róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a tatárjárás előtti korszakban fennállott. A pannonhalmi apátság még 1135 táján nyert itt földeket András préposttól. 1229-ben a székesfehérvári káptalannak voltak itt birtokai. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul, ekkor tehát már plebániája is volt. 1390-ben királyi birtokként a lövöldi karthauziak kapták Zsigmond királytól cserében, más megyebeli birtokokért s bírták az egész XV. századon át. Az 1536. évi adólajstromban Nagy-Karád néven fordul elő, ekkor is a lövöldi perjel volt a földesura. A hódoltság alatt egy járás (nahie) székhelye lett. Az 1563. évi török kincstári fejadódefter szerint 30, 1574-ben 40, 1580-ban 34 házból állott. Az 1573–74. évi defterben Kis-Karád nevű helységet is találunk, 6 házzal. 1583-ban a lövöldi karthauzi monostor, 1598–99-ben a veszprémi püspökség volt a földesura. A törökök itt erődítvényt emeltek, melyről 1601-ből van első ízben adatunk. Az 1628–29. évi zsoldlajstrom szerint az itteni erősség őrsége 12 musztahfizből (gyalog), 6 topcsiból (tüzér), 11 ulufedzsiből (lovas) és 17 martalószból (rácz határőr) állott. Az 1660. évi pannonhalmi tizedváltságjegyzék szerint a veszprémi püspökség volt a földesura és jelenleg is annak van itt nagyobb birtoka. A község 1817 okt. 10-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A községbeli úrilakok közül három a veszprémi püspökség bérlőinek a lakása. A jelenlegi községházát és jegyzői lakot Kopácsy József veszprémi püspök 1825–38-ban építtette a saját használatára. A róm. kath. templom 1744-ben épült. Van a községben takarékpénztár, segélyegylet, önkéntes 89tűzoltóegyesület, kaszinó, iparos olvasókör és egy gőzmalom. A községhez tartoznak: Fehéregyháza-, Kér-, Nagy- és Kistoldi-, Ráknyi-, Kisráknyi-, Ölyvös- és Tekenyős-puszták, továbbá Borsi-, Csiszár-, Fáncsi-, Hosszú- és Kenészhegy. Fehéregyháza-puszta a középkorban falu volt, mely első ízben a III. Béla királytól a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levélben fordul elő. 1229-ben a székesfehérvári káptalannak is voltak itt birtokai. Előfordul az 1332–37. pápai tizedjegyzékben is. 1390-ben Karádhoz tartozott. Az 1536., 1598–99. évi adólajstrom a veszprémi püspökség birtokának mondja. Az 1563. évi török kincstári adólajstrom szerint 8 házból állott. 1626-ban és 1726-ban a veszprémi püspöké. Ettől kezdve Karád sorsában osztozott. – Kér-puszta 1341-ben királyi birtok. 1390–1583-ban a lövöldi karthauziaké. Az 1583. évi adólajstromban Kery, az 1536. évi adólajstromban és az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben Királykéri néven fordul elő. 1733-ban is a veszprémi püspökség birtoka. – Nagytoldi-puszta 1229-ben Villa Told alakban fordul elő s ekkor a székesfehérvári káptalané. 1418-ban Szent Márton tiszteletére szentelt páloskolostora már fennállott. Margulit Alfréd püspöki bérlő háza a kolostor alapján és köveiből épült. Az 1536. évi adólajstromban előforduló Kistold a székesfehérvári prépost birtoka. Az 1580. évi török kincstári adólajstromba Told 12 házzal van felvéve. 1726–33-ban a veszprémi püspökségé. – Kenészhegy-puszta 1835-ben a Spissich családé volt. Ölyvös-puszta mán 1229-ben előfordul a székesfehérvári káptalan birtokaként. Albeus mester esztergomi kanonok 1237–1240-iki összeírása szerint a pannonhalmi apátságnak 5 szőlőmíves háza és egy eke földje volt itt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is egy házas helyként szerepel. 1390-ben és az 1536. évi adólajstromban két Ölyves falu fordul elő. 1598–99-ben a veszprémi püspökségé volt. A hódoltság után, 1726-tól kezdve, ismét a veszprémi püspökség birtoka. Karád határában, az ú. n. Kovásznai-dűlőn, feküdt a középkorban Kovászna, mely az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben szintén előfordul. Az 1536. évi adóösszeírásban Koasznya alakban találjuk, Nagykarád mellett.

Karád. – A hajdani páloskolostor alapjain és köveiből épült úrilak, Nagytoldi pusztán. (Most Margalit Alfréd lakása.)

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir