Kiliti.
Kiliti.
Kiliti. Balatonmenti magyar nagyközség és szépen fejlődő fürdőtelep. Házainak száma 461, lakosaié 2500, a kik róm. kath. és ref. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Siófok. Ősidők óta megült hely, a hol már sok őskori és római lelet került felszínre. Szent László király 1082 táján kelt megerősítő levelében Clety alakban fordul elő. Az 1229-ben kelt oklevél szerint a székesfehérvári káptalannak is voltak itt birtokai. Albeus mester 1237–1240-iki összeírása szerint a szentmártoni apátság népeinek három ekére való földjük volt itt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék már plebániáját is említi. Az 1536. évi adólajstromban a székesfehérvári káptalan a földesura. A török hódoltság alatt a törökkopányi (nahie) járásba tartozott. 1580-ban 17, 1582-ben 35 házát írták össze, 1715-ben pedig 12 háztartását. Ekkor már a veszprémi káptalané volt s az maradt mindvégig. A róm. kath. templom még a középkorból maradt fenn. A hitújítás idejében a protestánsok birtokába került, a kik újból felépítették, Mária Terézia azonban 1764-ben a róm. kath. híveknek ítélte oda s ekkor a reformátusok 1779-ben új templomot építtettek. 1831-ben a kolerajárványnak 116-an estek áldozatul. 1911 július havában földrengés volt a helységben. 1848 szeptember 23-án Jellasich horvát bán serege táborozott itt. A lakosok önkéntes tűzoltóegyesületet, hitelszövetkezetet és kath. népszövetséget, ref. keresztyén ifjúsági egyesületet és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A községben van a balatoni halászat központi halásztelepe, a Magyar Úrlovasok Egyesületének lóversenytere, a balatoni téli kikötő, továbbá Luksits Ambrus gőzmalma. A község villamosvilágítással van ellátva. Idetartozik: Jód-puszta, mely 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka. Előfordul az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is, tehát már plebániája is volt. Az 1536. évi adólajstromban Jood alakban fordul elő. 1726-ban már puszta s a veszprémi káptalan birtoka. – Somogyfok-puszta helyén feküdt Fokszabadi, mely az 1571–72. és 1582. évi török kincstári adólajstromokban is előfordul. 1726-ban a veszprémi káptalané. – Töreki-puszta helyén a középkorban virágzó helység feküdt, melyről már 1211-ből van okleveles adatunk. Ekkor a falu éjszaki fele a tihanyi apátságé, déli fele pedig a székesfehérvári káptalané, melynek itteni birtokait az 1229. évi oklevél is említi. Az 1267. évi pápai bulla megerősítette a tihanyi apátságot itteni birtokaiban. 1458-ban Endrédi Imrének is voltak itt birtokai. 1726-tól kezdve a veszprémi káptalan birtokában találjuk. A községhez tartozik még: Balatonmelléke, Czinege-puszta, 95Kiliti Felső-major, Paphuta-puszta, Törekihegy. Kiliti mellett feküdt a középkorban Sövényfalu, melynek kétharmadát 1302-ben a Pok-nembeli Péter fia, Móricz, nyerte, nejével, Eddei Imre nővérével, Margittal, hozományul.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
