Kazinczy Ferencz.
Kazinczy Ferencz.
A XIX. század elején Zemplén irodalmi szereplésében elsőrangú fontossággal bír Kazinczy Ferencznek széphalmi (bányácskai) letelepűlése. A nyelvújítás nagymestere akkor már eleget forgott a vármegye területén s többek között 1769-től 1779-ig a pataki kollégiumnak volt növendéke. Már ez az idő rendkívül fontos volt fejlődésében, itt kezdett verselni, lefordítva Kaestnernek epigrammját Brutusról és az iskola akkori gondnokának halálát siratva (Sárospataki Füzetek, 1904. 1. füzet); itt tanult először görögül s írta első munkáit, a „Magyarország geographika…. Lerajzolását” (Nyomt. Kassa, 1775), az „Amerikai Podocz”-ot (Kassa, 1776) és a mi fő, Patakon ismerkedett meg Báróczy irataival és Baróti Szabó Dávid verseivel, a melyek nagyban hozzájárultak fejlődésének ismert irányához. Később, raboskodása után, Török Zsófiát feleségül vévén (1804), ismét Zemplénbe települt át a kies fekvésű bányácskai birtokra, melyet ő keresztelt el Széphalomnak. Azóta két évtizeden át ez a kis falu a magyar irodalomnak középpontja. Kazinczy innen járogat be Újhelyre, hogy részt vegyen a megyei életben, innen Patakra barátaihoz, Vályi Nagyhoz, Sipos Pálhoz és Kézy Mózeshez; innen küldi leveleit, melyekkel kapcsolatot teremt az ország összes valamire való írói között; itt keresik fel őt viszont barátai leveleikkel és személyesen; végül innen dirigálja a nagy reformot, melynek czélja: európai izlés terjesztése és gazdag, változatos, fínoman árnyaló, a műfajok természetéhez igazodó, festői és érzelmes írói stílusnak teremtése. E roppant reform, mely lángra lobbantotta egész Magyarországot és előkészítette az alkotmány reformjára és Széchenyi szellemének befogadására, örök nevet biztosít Széphalomnak a magyarság történetében, s olyan fontosságot, a minővel akkoriban egyetlen más magyar helység sem dicsekedhetik.
Kazinczynak reformátori működése szoros kapcsolatban állott irodalmi munkásságával. Levelezése megbecsűlhetetlen az irodalom- és művelődéstörténet szempontjából, de levelei mint irodalmi alkotások is nagyon értékesek. Viszont egyéb dolgozatai sem csupán mint irodalmi munkák jönnek számba; ellenkezőleg, azokon kívül, melyek egyenesen a nyelvújítással foglalkoznak, a többi is nagyrészt új elvek tükrözője s reformok példája. E dolgozatok valamennyien a „nyelvújítást” hirdetik; a fordításokban az az elv valósul meg, hogy stílünk és izlésünk idegen példák követésével fejleszthető; a költeményekben ott lüktet az idegen, különösen a német új-klassziczizmus szelleme, kiválóan gondos előadásával; és a szentimentalizmus, mely a természethez való vonzódással egybekötve, különösen a német irodalomnak jellemző tulajdonsága; az eredeti prózákban ott ragyog a megújított nyelv és a modern izlés, mely nekik, az egykorúak műveihez képest, sajátságos bájt, különös színt és hajlékonyságot kölcsönöz. Ez időben aránylag sehol sem írtak többet és többfélét, mint Széphalmon. 1808-tól kezdve egymást érik Kazinczy Ferencz újabb, meg újabb alkotásai s még mindig egész tömeg marad kiadatlanúl, kéziratban. Ma már mindezeket széltében méltatja, emlegeti az irodalomtörténet, ismeri többé-kevésbbé minden művelt magyar ember, úgy hogy felsorolásuk merőben fölösleges. Annyi bizonyos, hogy Magyaroszágnak szüksége volt Kazinczyra mint czélok kitűzőjére, eszmék hirdetőjére; de az álmatag, lethargiába merült, jövője fölött kétségbeesett korban 281mint izgatóra is, a ki rendületlen bizalmával, örökös reménykedésével hivatva van arra, hogy a csüggedőket bátorítsa, a jövő diadalát hirdesse, munkára ösztökéljen és a kibontott zászlót ne engedje sárba hanyatlani. És a legyőzött, elnyomott Magyarország, midőn 1859-ben, Kazinczy születésének százados évfordulóján elzárandokolt Széphalomra, jól érezte, hogy Kazinczy örök bizalmának forrásából még mindig erőt meríthetünk a jövő számára.
Kohány.
Fáy András szülőháza.
Lasztócz.
Szemere Miklós szülőháza.
Kazinczy Ferencz emléke Széphalmon.
Kossuth Lajos szülőháza Monokon.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
