Lelesz.

Full text search

Lelesz.
Lelesz, a Latorcza folyó mellett fekvő kisközség 327 házzal és 1921, kizárólag magyar, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal. Históriai multban gazdag, régi egyházi vagyon ez a község és a hozzátartozó falvak. A leleszi prépostságot II. Béla idejében alapította Boleszló váczi püspök, a ki a prépostságnak hatalmas birtokokat ajándékozott Zemplén és Szabolcs vármegyékbe. Így Leleszhez tartozott Királyhelmecz, Nagykapos, Polyán, Chernő, Kiskapos, Sislócz, Lakarth, Trask, Viszoha, Szalóka, Vajdácska, Kanyár, valamint Batt és Agárd egy része. Ezeket a birtokokat Boleszló kapta keresztapai ajándékul II. Béla királytól 1132-ben. Később (1180-ban), váczi püspök korában, vallási alapítványul rendelte és ezzel megalapította a leleszi konvent századokra terjedő uralmát Zemplén vármegyében. Ezt az alapítványt 1214-ben megerősítette II. András király, 1334-ben Károly király, 1342-ben és 1364-ben Lajos, 1406-ban Zsigmond és 1486-ban Mátyás király is. A konvent vagyona pedig nőttön nőtt, fölkeltve az írigységet, a mely fondorkodásaival annyira vitte, hogy Imre király Boleszló püspök adományát megsemmisítette, a mit azonban egy későbbi királyi rendelet visszavont. A tatárjárás a leleszi prépostságot sem kímélte meg; 1241-ben a tatárok feldúlták és kifosztották. Később (1302-ben) a Lónyai-Ruke család is hadakozott a prépostsággal, erőszakkal elfoglalva tőle a Szalóka nevű birtokot. Egy századdal ezután, 1403-ban, Pálóczi Mátyás és Imre akkor támadtak haddal a prépostságra, a mikor nagybátyjuk, Domokos prépost meghalt. A halott prépostnak még ki sem hült a teteme s halálos ágyán feküdt még, a mikor unkoaöcscsei éjnek idején megrohanták a kolostort és a konvent 8000 aranyát s összes kincseit, arany- és ezüstserlegeit magukhoz ragadták, azután elfoglalták Királyhelmeczet is. A konvent fölött kegyúri jogot adományozott több király is kedveltjeinek; így első kegyurai Micz bán utódai voltak. A XV. században leleszi birtokosokként fölemlítik az Azaryakat, Csontosokat, a Farkas, Harkányi, Korcsvai, Lesznai, Nagymihályi, Eödönffi, Pelejtei, Ráskai, Szeretvai és Zbugyai családokat A XVI. század második esztendejében a kegyúri jog gyakorlásában látjuk a Pálóczi családot. A mohácsi vész után az ellenkirályok 78viszálykodásaitól sokat szenvedett a leleszi konvent, melynek tagjai János király pártján állottak s így alkalmat adtak a Ferdinánd-pártiaknak arra, hogy Leleszt megrohanják és kifoszszák (1527-ben). Néhány évvel ezután, 1533-ban, várszerűen megerősítették a kolostort, s erős kőfallal vették körül. Egy emberöltővel később, 1557-ben, Perényi Gábor azonban mégis elfoglalta és három évig ült birtokában, mígnem Telekessy onnan kiűzte. A leleszi konvent ez időtájt már hanyatlani kezdett. Szerzetesei kivándoroltak, vagy elhaltak, úgy hogy 1567-ben elárvult a leleszi uradalom s azt a prémontreiek távozása után a világi egyház kapta. A törökök ellen vívott háborúk alatt a prémontreiek többi rendházai nagy összegekkel segítvén a királyokat, ezért 1697-ben ismét visszahelyezték a prémontrei rendet régi jogaiba és Lelesz birtokába, sőt egy későbbi királyi rendelet (1710-ben) a prépostkinevezés jogát is a rend kiváltságaihoz fűzte s így királyi kinevezés helyett maga a konvent választotta ezután a fejét. II. Rákóczy Ferencz Munkács várába vitette a konvent levéltárát s akkor sok becses okiratot ágyúfojtásra használtak fel; Bercsényi Miklós az okiratok nagy részét megmentette; ezek az ú. n. „Bercsényi-iratok” a káptalan levéltárában. II. József 1787-ben eltörölvén a rendet, a leleszi híres levéltárat Budára vitték. Mikor 1802-ben a rendet ismét visszaállították, levéltára is visszakerült Leleszre. Jelenleg a leleszi birtok a jászói prépostsághoz tartozik. Temploma ősrégi és századok viharainak a nyomait viseli. A régi, várszerű kolostor épülete, hatalmas tömegével és tornyával, a községen kívül magas fensíkon áll. Lelesz körjegyzőségi székhely. Van saját postája, távíróállomása; vasúti állomása Perbenyik. Említést érdemel hitelszövetkezete.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir