A QUÓTA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁGOK TÁRGYÁBAN KIKÜLDÖTT ORSZÁGOS BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSÁRÓL.
146A QUÓTA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁGOK TÁRGYÁBAN KIKÜLDÖTT ORSZÁGOS BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSÁRÓL.
A közös érdekű viszonyokról szóló 1867:XII. t.-cz. értelmében megválasztott magyar országos küldöttség, melynek az volt a föladata, hogy a közös államügyek költségei arányának megállapítása tárgyában ő felsége többi országai törvényhozásának küldöttségével alkut folytasson és javaslatot készítsen, valamint az államadósságokból elvállalandó évi járulék kérdésében amaz országok küldöttségével előleges értekezésbe bocsátkozzék, azon év augusztus 4-dikén Budán tartott ülésében Sennyey Pál bárót választotta meg elnökének, Csengery Antalt előadójának, Kautz Gyulát jegyzőjének, s a következő határozatot hozta:
«Miután a két országos küldöttség tagjai nem mint egyének, hanem mint egymástól jogilag független országok küldöttségei állanak szemben, a paritás elvének gyakorlati érvényesítésére nézve a következők lesznek szem előtt tartandók:
Mindenik küldöttség külön tanácskozik és határoz.
Megállapodásait mindenik küldöttség a közlések fontossága szerint az elnök által szóval, vagy irásban közli a másik küldöttséggel, az utóbbi esetben mellékelve a fordítást is.
A közös megállapodások együttes ülésben, melyben mindenik fél küldöttségei megjelennek, jegyzőkönyvbe igtattatnak, s mint közös javaslat terjesztetnek a két országgyűlés elé.
Az ily formális ülésben (melyben egyébiránt vitatkozások nem történhetnek) a két küldöttség elnökei együtt elnökölnek, s a jegyzőkönyv a magyar küldöttség jegyzője által magyarul, a másik küldöttségé pedig e küldöttség nyelvén fog vitetni.
Kijelenti egyébiránt a küldöttség, hogy valahányszor a másik részről, különös fölvilágosítások végett, magánértekezés kivántatik, e kivánatnak a magyar országos küldöttség teljes készséggel engedend, hasonló készséget a maga részére is kikérvén ő felsége többi országainak küldöttségénél.»
A birodalmi tanács küldöttsége a magyar küldöttségnek a tanácskozások folyamában követendő eljárásra nézve hozott határozatáról a birodalmi 147tanácshoz intézett jelentésében így nyilatkozik: «Az alólirott küldöttség félre nem ismerhette ugyan, hogy az ily eljárás nehézkes és az ügyek gyors elintézését nem mozdítja elő, mégis úgy hitte, hogy mivel a magyar küldöttség már indítványozta, el kell azt fogadnia, nehogy alaki kérdésekről támasztott vitákkal késleltesse az érdemleges tárgyalások megindulását, vagy éppen ezek kezdetén kedvetlenséget idézzen elő.»
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
