2. A téma forrásainak problematikája
182. A téma forrásainak problematikája
A győri végvidék történetéről ugyan jóval csekélyebb forrásanyag maradt ránk mint például a horvát, a szlavón vagy a 17. század első felében megszervezett Kanizsával szembeni főkapitányságról, mégsem állíthatjuk, hogy szűkölködtünk volna a rendelkezésünkre álló forrásokban, amit az is igazol, hogy már a 16. század története is tekintélyes terjedelmű kötetre rúg. A viszonylag jelentős iratanyagot meglehetősen sok és eltérő jellegű levéltári egységből kellett összegyűjtenünk, ami természetszerűleg megnehezítette munkánk előrehaladását. Ezzel azonban a jövőben minden olyan kutatónak számolnia kell, aki a törökkori Magyarország történetének egy-egy fontosabb kérdéskörét a bécsi levéltárakban igyekszik feltérképezni. A Habsburg központi kormányszervek ugyanis a 16–17. században még nem alkalmaztak olyan modern iktatási és archiválási rendszert, amely alapján egyértelműen megmondható lenne, hogy egy adott téma iratanyagát melyik hivatal levéltárában kell keresnünk. Miután a hadügy igazgatása és finanszírozása egyaránt érintette a Habsburg politikai, katonai és pénzügyi kormányzatot, a történetére vonatkozó források csak minden központi hivatal iratanyagának együttes átnézésével tárhatók fel, hiszen egy adott ügy aktái véletlenszerűen maradhattak fenn hol az egyik, hol a másik kormányszerv archívumában.
A korabeli hadügyigazgatás egyik legfontosabb részét alkotó törökellenes határvédelem és így a győri főkapitányság esetében is ugyanez a feladat nehezedett a téma kutatójára. Az Udvari Haditanács védelmi koncepciójára, a végvidék megszervezésére és működésére vonatkozóan ezért a legfontosabbnak tekinthető Hadilevéltár (Kriegsarchiv) mellett igen jelentős irategyüttes maradt fenn – gyakran ugyanazon kérdéskörre is – a Habsburg család udvari és házi levéltárában őrzött magyar vonatkozású iratok (Haus-, Hof- und Staasarchiv, Ungarische Akten [Hungarica]) között is. Hogy csak egyetlen konkrét példát említsünk: az alább még sokat emlegetett Sforza Pallavicini főhadimarsall és Adam Gall főkapitány 1550-es évekbeli levelezésének egyes darabjait – gyakorta ugyanazon esztendőkből is – részben az előbbi, részben az utóbbi archívumban találtuk meg. Sőt, mivel az 1926. évi badeni szerződés értelmében a Hadilevéltár Alte Feldakten elnevezésű fondjából jelentős mennyiségű, úgymond magyar vonatkozású iratanyag került a budapesti Hadtörténelmi Levéltárba, ezért hozzájuk szóló parancslevelekre és egyéb iratokra ennek Törökkori Gyűjteményében is akadtunk. Hasonlóképpen tártunk fel a védelmi övezet váraiban szolgáló katonaság zsoldjának fizetésére különféle kimutatásokat a pénzügyigazgatást irányító Udvari Kamara levéltárából (Hofkammerarchiv), de nem csekély számban a Hadilevéltár különböző egységeiből, sőt még az említett Hungarica-gyűjteményből is.
A központi kormányszervek iratanyaga mellett témánk szempontjából a legfontosabb forrásbázist az időközben Bécsből Sankt Pöltenbe költöztetett Alsó-Ausztriai Tartományi Levéltár (Niederösterreichisches Landesarchiv) jelentette, amelynek anyagában – köszönhetően az állandósult osztrák segélyeknek – mintegy húsz doboznyi, kizárólag a győri végvidék történetére vonatkozó, még magyar nyelvű kérelmeket is tartalmazó, iratanyag található.1 Ennek jelentősége csak a horvát és a szlavón végvárak történetének 19megismeréséhez nélkülözhetetlen grazi (Steiermärkisches Landesarchiv, Landschaftliches Archiv, Altes Archiv XIV.: Militaria), illetve ljubljanai (Arhiv Republike Slovenije, Deželni stanovi za Kranjsko), egykori stájer és krajnai rendi levéltári forrásegyüttesekkel mérhető össze. A főkapitányság történetére emellett a tartományi gyűlés tárgyalásainak anyagát tartalmazó kötetekben (Ständische Bücher) és a velük kapcsolatban keletkezett, de bekötetlen iratokban is igen sok hasznos információra bukkanhattunk. Ezek meghatározó részét az említett bécsi doktori disszertációk az 1970-es években már viszonylag jól hasznosították, így bennük csak egy-egy lényegesebb iratnak vagy összeírásnak kellett utánanéznünk.
1 Lásd elsősorban NÖLA SA Ständ. Akt. A–VII. Karton 155–166., Uo. A–II. Karton 40–41. és Uo. A–III. Karton 80–81.
A végvidék irányításának és működésének bemutatásához, valamint a győri főkapitányok és főkapitány-helyettesek életrajzi adattárának összeállításához igyekeztünk felkutatni minél több egykori generális és vicegenerális családi levéltárát, abban a reményben, hogy hivatali irataik között és levelezés-gyűjteményeikben a védelmi övezetre vonatkozóan is akadhatunk fontosabb adatokra. Munkánk nem járt minden esetben sikerrel, hiszen a családi levéltárak egy része az idők folyamán elpusztult, más részük sorsát pedig a szerteágazó rokoni kapcsolatok miatt nem mindig sikerült nyomon követnünk. Előfordult ugyanakkor olyan eset is – miként a Schloßarchiv Grafeneggbe került Breuner család levéltára2 esetében –, hogy sikerült ugyan felkutatnunk egy már elveszettnek hitt családi archívumot, abban azonban a főkapitányra, jelen esetben a végvidék 17. század eleji történetében oly fontos szerepet játszó Hans Breunerre (1606–1633) vonatkozóan pusztán néhány jelentéktelen iratra leltünk. Hogy az efféle feltárómunka sokszor mégsem volt haszontalan, azt ugyanez az eset bizonyítja. Breuner főkapitánynak ugyan a családi levéltárban sem hivatali iratai, sem levelezése nem maradt fenn, elődjének és egyúttal közeli rokonának, Ferdinand Graf zu Nogarol3 ideiglenesen megbízott felső-magyarországi (1584–1588), majd győri főkapitánynak (1588–1590) viszont viszonylag szép számú iratát sikerült megtalálnunk.
2 ÖStA HHStA Schloßarchiv Grafenegg, Breuner’sche Familienarchiv. Itt szeretnénk köszönetet mondani Dr. Gerhard Großbergernek a levéltárban való kutatás engedélyezéséért.
3 Nogarol özvegye, Anna Maria Elisabeth von Harrach 1592-től Hans Breuner testvérének, Seifried Christophnak volt a felesége. Lanjus, 1938. Tafel V.
Hasonlóképpen a győri főkapitányság egész törökkori története szempontjából alapvető fontosságú forrásanyagra bukkantunk néhány egyéb családi levéltárban. A grazi Tartományi Levéltárban őrzött Herberstein család archívumába került Eggenberg-oklevél-gyűjteményben4 például Ruprecht von Eggenberg győri generális (1602–1606) hivatali iratait – köztük az eddig ismert legkorábbi győri főkapitányi utasítást5 – leltük fel. A karlsruhei Badisches Generallandesarchivban pedig Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden főkapitány (1691–1699) kormányzóságának iratai6 a győri végvidék végnapjainak megismerésében segítettek, amelyekről majd a 17. századot bemutató második kötetünkből bőségesen értesülhet majd az olvasó. Ezek mellett a magyar vicegenerálisok fennmaradt családi archívumai közül az Esterházy család cseszneki ágának a pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltárban (Slovenský Národný Archív) és a vázsonykői Zichy famíliának a 20Magyar Országos Levéltárban található fondjai szolgáltak igen értékes adatokkal, elsősorban nagy számban fennmaradt hivatali irataiknak és gazdag missilis-gyűjteményeiknek köszönhetően.7 Végül az Udvari Kamara levéltárában ábécérendben őrzött családi iratok (Familienakten) között a Salm család anyagából8 a főkapitányság 1540-es évekbeli előtörténetére vonatkozóan szereztünk nélkülözhetetlen ismereteket.9
4 StLA Archiv Herberstein, Urk. Eggenberg és Kosch, 1972. 42.
5 Mátyás főherceg utasítása Ruprecht von Eggenberg győri főkapitány számára. 1602. február 1., Bécs. StLA Archiv Herberstein, Urk. Eggenberg. Lade 3. No. 24/B 43.
6 BGLA HStA Person. Akten 46/3917. és Uo. Urkunden 46/3614 a.
7 SNA Esterházy, cseszneki lt. Esterházy János levelezése Raimundo Montecuccoli főkapitánnyal, ill. MOL P 707 Zichy cs. lt. Fasc. 39. és Fasc. 41. passim (hivatali iratok, kinevezések stb.), valamint Fasc. 81. NB. No.
11 407–11 557., No. 12 570–12 574. és Fasc. 84. NB. No. 15 275–15 494. (Id. és ifj. Zichy István és ifj. Zichy Pál levelezése)
11 407–11 557., No. 12 570–12 574. és Fasc. 84. NB. No. 15 275–15 494. (Id. és ifj. Zichy István és ifj. Zichy Pál levelezése)
8 ÖStA FHKA HKA Fam.–Akten S 12/1. fol. 84–197.
9 A Schwarzenberg családnak a csehországi Třeboňban (Státní Oblastní Archiv, Třeboň, az egykori Wittingau) őrzött egykori központi és családi levéltárában (Schwarzenberg’sches Zentral und Familienarchiv) sajnos ez ideig nem volt lehetőségünk kutatások folytatására, noha abban ismereteink szerint Adolf von Schwarzenberg győri főkapitányra (1598–1600) vonatkozóan is számos irat maradt fenn. Schwarzenberg, 1963. 104–108. és Záloha, 1998. 5.
A védelmi övezet működésének és mindennapi problémáinak bemutatásához elsősorban a Haditanács egykori iktatókönyvei (Protokolle des Wiener Hofkriegsrates) álltak rendelkezésünkre,10 amelyek igen kurta bejegyzéseik ellenére kimeríthetetlen tárházát adják a végvárrendszerrel összefüggő kutatásoknak. Ugyanezen kérdéskörök megismeréséhez a fentieken túl még igyekeztünk átnézni a győri végvidék területének túlnyomó részét felölelő két megye, Győr és Veszprém fennmaradt iratanyagát, valamint a főkapitányi központul szolgáló város és az ott működő káptalan levéltárát.11 De nem feledkezhettünk meg a Magyar Kamara Archívuma és a Magyar Kancelláriai Levéltár különféle katonai vonatkozású iratairól, a 16. század közepén kialakult politikai–katonai viszonyok ismertetése kapcsán pedig a Nádasdy család gazdag levelezés-gyűjteményéről sem.12 Végezetül ezeknek a témánk szempontjából alapvető fontosságú archívumoknak az átnézése mellett – elsősorban adattárunk minél teljesebbé tételéhez – több másodlagos jellegű forrásanyagot (például a főudvarmesteri hivatal anyagában fennmaradt eskükönyveket vagy a Batthyány család gazdag missilis-gyűjteményét13) is igyekeztünk hasznosítani. Az a cél vezérelt bennünket, hogy egy minél teljesebb életrajzi adatbázis (lásd jelen, majd a második kötet végén) közzétételével ne csupán a végvidék történetébe, hanem egyúttal a végvári katonaságot és a határvédelmet irányító főtisztek életpályáinak alakulásába, továbbá felemelkedési lehetőségeik és karriertörténeteik megismerésébe is betekintést nyújthassunk. Mindezzel a 16–17. századi magyarországi politikai–katonai elit és a végvári társadalom alaposabb megismerését szerettük volna segíteni.
10 ÖStA KA HKR Prot. Bd. 139–410. (1556–1700 Exp. és Reg.)
11 GyL GyVm, VML VpVm és GyL GyKHL.
12 Lásd elsősorban MOL E 136 MKA Div. Inst.; E 142 MKA Acta pub.; E 210 MKA Misc., Militaria; E 211 MKA Lymbus, ill. E 185 MKA Nádasdy cs. lt., Missiles.
13 ÖStA OHMA Sonderreihe, Eidbücher és MOL P 1314 Batthyány cs. lt., Missiles.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
