Nézzünk szét. | Kossuth hírlapírói munkássága

Nézzünk szét.

A sváb-telepités szászföldön. Az Erdélyi Hiradónak irják Barczaságról: Mind azon svábokat, kik római katholikusok el nem fogadák a szászok azon igen természetes okból, nehogy azok maholnap vallásuk fentartása végett imaház- és iskolahelyet kérjenek, s egészen másként osztozzanak a dézmákban és papi jövedelmekben,mint az egynehány oláh pap és magyar evangelikus lelkész, kiknek a szászok csak káplán nevet adnak. – Kik a bevándorlottak közül nem mezei gazdák, azon faluhelyeken nem települhettek, mert mesterségöknek ott kelete nem volna; azonban a városi czéhek sem mutatnak semmi jelt, hogy be akarnák őket fogadni. – Egyébitánt a falukon is nagyon hidegen fogadák a jövevényeket, s ha valami eladó hely vagy ház volt volna is, árát fölcsapták ugy annyira, hogy ritka sváb tehet szert valamicske földre; az allodialis helyeket pedig, mikre a csábitók eleinte számot tartottak, felsőbb parancs következtében tilos kiosztani, kivevén kevés burgonya alá.” – Illy körűlményekben természetesnek találjuk, hogy számosan visszamenjenek számosan pedig csak ugy kapjanak helyet, ha az oláhokat kiszoritják a sváb-barátok.

Hatalmas vasut. Britt-Indiában vasutat terveznek, mellynek hossza 130o angl mérföld, költségvetése 60,000,000 pft. Bizonyos országgyülésszágnak némelly oeconomistái rá se mernének illy nagy tervre gondolni. Apróskodók!

Bécs népessége a legujabb öszveirás szerint 410,945 lélekre megy. Körülbelül 4-szer annyi mint Pesté.

Egyház vasból. Angliában most egy templomot öntöttek vasból; hossza 22, szélessége 14 öl, ára 6000 tallér. – Mikor lesz hazánk vasmüvessége ennyire kifejlődve.

Csak ne vernék a mesterinasokat! Mesterffynek e czimü czikkelyében egyebek között állitva van, hogy a mesterműhelyekben divatos ütés-verés egyik főakadálya a mesterségi pálya népszerüsitésének. A ,Vasárnapi ujság’ érdemes és általunk személyes ismeretségnél fogva is őszintén tisztelt szerkesztője erre ezt jegyzi meg: „Ha elismerjük is azt egyik okának, de főoknak nem engedhetjük meg. Lám a plága és orbilico-brutalis nevelés korában a kék foltos fejek nem tartóztatták el a szülőket, hogy diákos pályára ne vigyék gyermekeiket.” – Azt hisszük, e megjegyzésnek erős tévedés az alapja. Verték, korbácsolták, vesszőzték, borsón, éken térdepeltették, stb. a diákot is: de ez még sem történt olly drastice, mint a lábszijak és rőfök uradalmaiban, nem történt csupán az oktatónak parancsából, mig a műhelyekben a mester, a mesterné, a 10–12 legénynek mindegyike, a szolgáló, s a ház legpiczinyebb gyermeke is a kinzásnak minden nemein keresztül kergetik a szegény mester-inast. – Aztán az iskolában az urfiakat, a tehetősebb szülék gyermekeit, kik az élesebb fegyelmet egy kis kávéval, czukorral stb. megváltani mind képesek, mind készek voltak, bizony oktató ur sem huzatta le, s az illyen családok növendékei teljes joggal élvezték a fenyiték azon javadalmát, miszerint azok „mások rettentő példájára” is szabatván, e „mások” mindig ők voltak, azok pedig kiken e rettentő példák adattak, mindig a szegényebb fiatalság volt, melly ha már mesterségre nem adatott, hát mit csinálhatott volna, ha a scuticának alá nem veti magát. – Egyébiránt az iskolai fegyelem kegyetlensége bizonyosan játszik szerepet abban is, hogy a házi nevelés, a praefekturák olly nagy lábra kaptak, tehát nem is mondhatni, hogy a plaga stb. ne tartóztatta volna a szüléket gyermekeik iskoláztatásától. – El ne feledjük, mikint a civilisatio folyvást szelidít, s ennek következtében alig hisszük, hogy mit a 743szülék néhány tizeddel kegyetlenkedésnek sem tartottak az iskolákban, ha az most vétetnék ott ismét gyakorlatban, – mondjuk, alig hisszük, hogy illy esetben az iskolák tetemesen meg ne ürülnének. – Azért ne igyekezzünk az iskolai világ egykori brutalitásával igazolni a műhelyek agyabugyálásait, hajczibálásait, fel-, meg- és kirugdozásait, lábszijazásait, s a jó isten tudja mi minden nemét az iszonyuságoknak, mikkel a mester-inas a „házi fegyelem” czime alatt illettetik. Bizony kár volna az illyeket helyeselni csak azért, mert régente az iskolában is történtek ezek de csak igen tetemes dilutiókban. Igaza van Mesterffynek: csak ne vernék a mesterinasokat!

Néposztályok aránya B. Reden szerint van percentekben:

mezőgazda:

iparos

más foglalkodásu:

1 nap mennyi lakosra:

1 nemes mennyi lakosra:

Austriában

460

353

Poroszországb.

6084

2531

1385

1322

263

N. Britanniáb.

989

2225

Francziaországb.

543

nem tudni.

Oroszországb.

219

Balbi szerint pedig igy állanak e percentek:

városi lakosság:

mezei lakosság:

iparos és kereskedő lak.

Austriáb.

0.23

0.69

0.09

Poroszországb.

0.27

0.66

0.18

N. Britanniáb.

0.50

0.43

0.45

Francziaorsz.

0.33

0.44

0.36

Oroszorsz.

0.12

0.79

0.06

Porosz törekvések keletre. Berlinben mindig nagyobb figyelmet forditanak keletre. Az ottani hirlapok sürgetős tudakozódásokkal fordulnak értesitésekért azokhoz, kik Konstantinápolyt s a keleti tájakat az előtt meglátogaták. Végre belátják, hogy keleten nyereségesebb s tartósabb kereskedelmi öszveköttetéseket lehet fűzni, miket még hosszasabb háboru sem fogna megszaggathatni. – S ha majd a czélzott vasuti öszveköttetések bekövetkeznek Austriával, akkor Triest felé, a keleti forgalom nagy reményekkel kecsegtet. – Igy fogják a magyar ipar- és kereskedés természetes piaczát elfoglalni mások, mig mi tétlenül maradozunk, tengerpartunkat mellőzzük, Fiuméval a biztos, folytonos öszveköttetést nagy-bölcsen s hazafiuilag hátráltatgatjuk, s bevárjuk szép-okosan, hogy Triesten át a német észak is megelőzhessen a Levanténak kelet-delén. Bölcs emberek, s lelkismeretes hazafiak vagyunk ki magyarok!

Tarakék-egyletek. Egy porosz számhivatalnok: Liedke uj nemét ajánlotta s léptette életbe a takarékpénztárnak. S ezek Berlinben, most már Boroszlóban is kedveltetnek. Számos emberbarát egyesült arra, hogy nyaranta általveszi a szegény ember keresetének fölöslegét hetenkint, mit neki a legközelebbi télen akár kész pénzül, kamatostól, akár olcsó élelmi szerekben, a beszerzési áron visszaadja. Illy intézet nemcsak nagyobb költség nélkül rendeztethetik, hanem gyakoribb érintkezésbe hozván a munkás osztályt jeles nemes keblü emberbarátokkal, a szegénység erkölcsiségének, müvelődésének gyarapitására is kiválólag sokat hat.

A rajzolás haszna. Az angolok nyiltan vallották s vallják mostan is, miképen a francziák sok czikkely készitésében, miknél kivált izlés kivántatik meg, őket, az angolokat nagyon megelőzték, csak azon egy okból, mert ott sokkal terjedtebb, fejlettebb a rajzoktatás, mint nálok, Angliában. – A francziák részéről pedig Dervieu, ki a tavali bécsi iparműkiállitásra a franczia kormánytól volt küldve, azon meggyőződését referálta küldő kormányának, mikint a rajzolásra kitüzött jutalmak fölötte nagy befolyással voltak, hogy Bécsben olly selyem-kelmék valának fölmutatva, miknek rajzai a franczia legjobb rajzolóknak is becsületére válnának. – Azért segéljük Iparegyesületünket rajziskolája 744tökélyes és czélszerü elrendezésében; az öszvegek, miket erre az ügyszeretet, az iparszellem, a hazafiuság áldozandanak, dusan fognak kamatozni, s lélekemelő öntudat lesz az, ha majd a magyar műipar nemesülését a rajziskola által hirdetni fogja az igen közel jövendő, ennek forrását a néhány adakozóra lehetend visszavinni. – Aztán igyekezzünk vidéki városainkban is rajzoltatni. A védegyesületi osztályok tehetnek s tegyenek is mindent e részben.

Közlekedési eszközök. Az „Agramer pol. Zeitung” azon kinézéssel van, miképen 10 esztendő leforgása alatt Serviának jobb ország- és csinált-utai lesznek, mint a hatalmas, büszke Magyarországnak.” – Vállaljuk el csak a közteherviselést: majd nem fognak fölöttünk igy gúnyolódni; – de ha szűz-vállasok maradunk: bizony világ csufjai leszünk.

Kolozsvárott torna. (Turnir-Anstalt.) Mint az Erdélyi Hiradó értesit, Kolozsváron Mentovich ur szándékozik tornát állitani. – Bár nálunk is történnék e részben valami!

Iskolamesterek sorsának javitása. A porosz király ez évre 45,000 tallért rendelt ki azon elemi tanitók fizetésének javitására, kiknek javadalma nem megy föl évi 100 tallérra, a fölebbi ajándék-öszvegből 100 tallérig leszen kiegészitendő mindenik fizetése. – A porosz ujságok keveslik e 100 tallért, – de hát nálunk, mi kevés iskolamester megy föl 150 pengő forintra évenkint!

Bankügy. Poroszországban Bülow-Cummerow élesiratot bocsátand ki legközelebb, mellyben a kormánynak azon terve ellen nyilatkozandik, miszerint a bank-intézetnek nagyobb terjedelmet készül adni. Különösen neheztelendi, hogy 10,000,000 tallérnyi bankjegy terveztetik kibocsátani, mit Bülow status-kölcsönnek tekint, minőt a Rendek megegyezése nélkül föl venni nem szabad.

Örsy.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir