Könyvismertetés
Könyvismertetés
A lisztgyártás és kereskedés. Irta ifju Szabó Pál, Pest. Emich Gusztáv bizománya 1846. 8-rét. Ára 20 kr. p. p.
Rövid de tartalmas füzetkét ismértetünk meg t. olvasóinkkal, ollyat melly sok olvasásnak, hosszas gondolkodásnak és magyarországi viszonyaink alapos felfogásának, végre 845meleg hazafiui indulatnak bizonyos bélyegét viseli. Bevezetésében kimondatik, hogy e munka, melly olly tudományról szól, mellyben egy század óta roppant haladások történtek a nemzetek gazdagitására, földbirtokosinknak molnárinknak és kereskedőinknek ajánltatik olly czélból, hogy sz. kitüntesse először a lisztkereskedés fontosságát s részletesen azon pontokat, miken az amerikai örlőrendszer alapul, s kiemelje azon hasznot s előnyt, melly ugy a termelőkre mint a fogyasztókra hárul, ha a tudomány fejlődését követve malmainkat ujabb lábra állitjuk. Főkép pedig forditá figyelmét sz. mikép egyszersmind eszközökre mutasson a mi malmainkat tetemes költség nélkül javitani, miszerint a műmalmokat megközelitsék, a nélkül, hogy egyik végsőségből a másikba essenek.
Mennyire korszerű e munka, gondoljuk emliteni sem szükséges, mert hiszen minden pártszinezet nélkül meg egyeznek abban e haza lakói, hogy a termesztést szaporitani kell, azért örökös a panasz a mezőgazdaság elhanyaglása fölött, s örökös a biztatás a czélszerűbb bővebb termesztésre; szerző azonban még egy észrevételt tesz hozzá, hogy t. i. külkereskedésnek megalapitására legyen gondunk, hogy termesztményeink értékesitéséről intézkedjünk, hogy ösztönt szerezzünk a földmivelő osztály fáradalmainak, és akkor a termesztés szaporitása önként bekövetkezendik. És e kereskedési ösztönadást és értékesitést illető tanulság, teljes adatokat foglal e kis könyvecske magában, mellynek szerzője mennyire illetékes szakember, bizonyosan mindenki benső meggyőződéssel érzi, és csak örvendeni lehet, hahogy irodalmunknak és gyakorlati életet nézve szegénységében illy munka tünik fel, melly a bő tárgyismeretre, s miután sz. épen most egy nagyszerű kivitelliszt őrlő malom megalapitásához (Bánátban) sikeres lépéseket tőn, mellyek kétség kivül meg termik a maguk gyümölcsét, a kiviteli gyakorlatiasságra kétségbe vonhatlan mutató.
Lássuk most állitásunk bebizonyitására szerzőnek némelly helyeit, névszerint a munka első részéből a lisztkereskedésről. Miután felvilágositó táblázatban Amerika, Europa, Ázsia, Afrika nevezetesebb lisztvásárának 1821–1832-ig kimutatását adja, elmondja mikint azon helyek között, mellyekre liszt mint kereskedési czikk szállitatik:
„Első helyen áll: Rio Janeiro, a braziliai császárság fővárosa. 1834-ik évben 160,000 hordó érkezett körülbelül e kikötőbe, s 1835-ben 100,000 hordót fogyasztott egyedül a főváros. Több mint 6,000,000 pftnyi buza vitetett be Rio Janeiroba az imént érintett év folyama alatt. 1837-ik évben
35,500 hordó
3,500 zsák liszt s
20,000 zsák buza küldetett Rio-Grande s La-Plata tartományokba. Egy része e mennyiségnek a kisebb braziliai kikötőkbe, aztán Délamerikába s Afrikába is tovább szállitatik; e roppant mennyiségben csak mintegy 2 vagy 3 ezer hordó európai liszt találtatik. Felületes számitás szerint Brazilia jelenleg legalább 300,000 hordó külföldi lisztet fogyaszt évenkint s hiteles adatok szerint, magok az éjszak-amerikai statusok 250,000–300,000 font sterling értékü árut visznek be Braziliába. Az öszvéreken történő szállitás végett az ország belsejébe tanácsos a tehernek egyrészét mindig félhordókban küldeni. –
846Az europai szárazföldtől Braziliáig a fuvarbér közönségesen 2 font sterling körül áll egy tonnaért (10 1/2 pft. –), vissza 3 font 10 schilling. 1835-ik évben Braziliában északamerikai liszt 8–10 d. europai 6–8 d. árultatott; év végével 10–12 s 7–8 d. E különség, mellyet figyelmeztetésül többször idézendünk, arra mutat, hogy 1) Europában olcsóbban kell gyártani, 2) hogy nem gyártunk lisztet még olly tökéletesen mint az északamerikaiak. A beviteli vám 16 1/2 száztól érték szerint s hordonkint. A kikötő dijak az 1836-ik törvény szerint 30 reisra rugnak egy tonnaért. Az eladási és vásárlási föltételek következők:
5% provisio eladásnál,
2 1/2% delcredere; ismét
2 1/2% vásárlásnál és a többi költségek.
2 1/2% delcredere; ismét
2 1/2% vásárlásnál és a többi költségek.
Bevitt áruk eladásánál közönségesen 4 hónapos hitel tüzetik ki; a vásárlást azonnal kell fizetni. Tout comme chez nous s ez az, mi a forgalmat igen neheziti.
Braziliából a főkivitel czukor, kávé s bőrökből áll. Az amerikai országok közt Austria legtetemesb forgalmat Braziliával üz, melly tapasztalás magyar főkikötőnkre Fiumére is nagy fontossággal bir, minthogy nincs az ujvilágnak része, mellyel terményeink tulajdonságainál, s topographiai helyzetünknél fogva élénkebb összeköthetést nyithatnánk mint Braziliával. Mi nemcsak nyers termékeket szállithatunk oda, hanem némelly ipari készitményeinket is, mint gyolcsot, zsineget, gyertyát, esztergályos czikkeket, miknek eladása hiteles adatok szerint minden más nemzetek versenyzése daczára is igen jól sikerült már nehány évvel ezelőtt. – Ha ezen fölül kormányunk arra törekednék, hogy az angolok ne vihetnék be Braziliába gyárczikkeiket 16%-nyi kedvezmény mellett, vagy ha egyenlő kedvező lábra állitatnék a mi bevitelünk is, mi az egész monarchiára nézve igen kivánatos; akkor annál könnyebben vetélkedhetnénk a braziliai piaczokon az idegenekkel, s bizonyosan még több kivitelre alkalmas iparczikkeket találnánk. S ez összeköttetés a viszonosság legigazságosabb alapjára volna állitva, mert csak két vagy három europai idegen kikötőkön kivül mi fogyasztunk az austriai monarchiával legtöbb braziliai czukrot s kávét, s nincsenek vámzatok által pártolandó gyarmataink.
Texas status, melly jelenleg az északamerikai egyesült statusok sorába lépett, nem fejlesztett ki eddigelé tetemes kereskedést, de földje is annyira termékeny, éghajlata annyira egészséges, helyzete is olly kedvező a tenger mellett, hogy nem sokára maga fedezendi lisztkeletét. Bevételéről nem birunk adatokat, 1838-ik év május hónapában vám vettetett a bevitelre.
Uj-Granada köztársaság sokat tett a kereskedelmi törvényhozás terén, s nem lesz talán fölösleges példára némelly intézkedéseket irányzásul itt emliteni. Melly elősorolása az intézkedéseknek igen tanulságos. Előadatik ezek után Venezuela, Ecuador, Peru, Bolivia, Chili, La-Plata stb. stb. mind adatokkal. Poroszországról ezeket irja:
„Poroszországban a müiparegyesületet illeti azon dicsőség, hogy e kereset-ág előmozditását 1824-ik évben országszerte ajánlotta. Tárgyalták pedig csaknem minden ujságok elméletileg és gyakorlatilag annyira, hogy a malmok javitása mellett küldeményezési kisérletek is tétettek Amerikába. Hannovera királyságban egyedül az emdeni kikötőből 18 hajó teher liszt szállitatott az északamerikai statusokba 847(Stettiner Börsennachrichten Nro 36, 1838) mi előbbi állitásunkat ismét tanusitja, hogy t. i. vannak gabnával leginkább bővelkedő országokban is időszakok, mellyek külföldi termékek bevitelére kedvezők. Lám! az északamerikai statusok mindig bővelkednek liszttel s buzával, s 1837-ik évben mindazáltal ők is külföldre, még pedig Németországra szorultak. A porosz kormány megalapitotta végre a berlini kereskedelmi társaságot (Seehandlung,) mellynek főhivatásához tartozott, példamalmokat fölállitani, lisztőrlő malmok alapitását okszerűleg rendszeresiteni, és a lisztgyártást országositani s tökélyesiteni, ugy hogy idővel a porosz kivitelliszt a világ minden piaczain kiállhassa a versenyzést. Igy támadtak a királyi ohlaui s más malmok, mellyek nagy mennyiségben szállitják a lisztet tengerre. Ez intézkedésekhez járultak még a kormány által nyujtott különös kedvezmények is. A porosz adóztatási rendszer, de különösen a lisztadó fölötte nehezité a kivitelt, minélfogva a kormány a kivitelnél az adót visszafizette, s minden uton módon törekedett a lisztőrlés javitását eszközleni. (Rauers cameralistische Zeitung für die königlichen Preusischen Staaten.) Kiképeztete példaul nehány értelmes molnárt az ipariskolákban, s kiküldé őket mint ügyes gép-rajzolókat s mechanikusokat utazni, hogy Europában vagy Amerikában föllelhessék azt, mi a porosz lisztet főleg olcsóvá, tartóssá s külföldön kelendővé teszi. (Több kormány követte e példát ujabb időben, nevezetesen pedig a bajor, melly 1838-dik évi aprilis 22-kén egy leiratban minden kerületi törvényhatóságnak parancsolá, hogy az amerikai lisztőrlő rendszer befogadása eszközltessék). A meklenburgi nemzeti egyesület jegyzőkönyvéből kiviláglik, mikint ott is nagy figyelmet forditnak a lisztgyártásra. Ugyanis Sotbeer mondja jeles munkájában (Landwirtschaftlichen Verhaeltnisse Meklenburgs), „igen kivánatos, hogy éjszaki Németországban a lisztgyártás javitassék s ugy rendszeresitessék mint Amerikában találtatik. E forgalom emelkedése annyival inkább fekszik Németalföld érdekében, minthogy ez által rendes vásár nyittatnék a német gabnának stb. stb.”
Mi a liszt gyártást, mellyről a munka 2-dik része szól illeti, arról egy következő számban szólandunk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
