Takarék-pénztár és szerencsejáték (Lotteria).
Takarék-pénztár és szerencsejáték (Lotteria).
Az inség és pénztelenség e korában azon töri minden ember fejét, miként lehetne a közeledő koldusságot és éhhalált eltávolitani, és e czélból, – rémültében – némellyik ollyan eszközöket javasol, mellyek a czéllal épen ellenkezőt idéznének elő; mivel minden gyökres orvoslástól irtózunk, mellyek e fenálló rendszeren minden esetre változtatnának. – A sebek bekötözéséről és ragaszokról igen sokat hallunk, az aggodalmakat csak beszéddel vélik sokan eloszlathatni, és jó tanácsokban hiányt épen nem látunk, p. o. hogy kevesebbet együnk, (mintha bizony arra még inteni is kellene). A hirlapok egy különös állandó rovatot nyitottak a szükölködő néposztály ügyeinek, és mindenünnen hallatszik az ezerszavu inséges hang(os)-verseny.
Mind azon tervek és javaslatok közül, mellyek társadalmi állapotunk bajainak orvoslását czélozzák, egy sem vitattatott meg annyiszor, mint azok, mellyek a népben a takarékosság szellemét föléleszteni s ápolni iparkodnak; és csakugyan igen sokszor az ugy nevezett takarékpénztárak, leginkább ha kölcsönintézetekkel voltak összekötve, kisebb tőkék gyüjtögetését, és egyuttal munkakedvet s józanságot idéztek is elő. Az illynemü takarékpénztárak közül azok birnak le üdvösebb hatással, mellyek a legkisebb, egész 5 garasig terjedő, betételeket is elfogadják.
Azon szavak száma, mellyek vihanyszikraként mindent átjárnak, napjainkban szaporodott egygyel, „a lotteriával.” Egy lotteriát tervezni, annyi mint a lotteria-ellenek tömegét harczra kihivni. Én ezt jól tudom, mind a mellett sem tartózkodom épen a lotteriát ajánlani egy jó és üdvös czél elérésére. Azon elvnél fogva, hogy a legerősebb méreg, bölcsen alkalmazva a legerősebb gyógyszer is, könnyen megtörténhetik, hogy az eddig roszul vagy inkább roszra alkalmazott szerencsejátékok, jót eszközlendenek, ha tudni illik figyelembe veszszük azoknak azon végtelen ingerét, mellynél fogva a sok általuk tökre jutottak holt testein keresztül törekednek ujabb ujabb áldozatok, azokat a maguk számára igénybe venni.
Ha az elhirhedett lotteriát arról vádolják, – és méltán – hogy általa csak kevesen nyernek, mig a tömeg legutolsó megtakaritottjának is betételére ösztönöztetik, hogy igy vénségére egyebe se legyen mint sorsjegyei, oklevelei mintegy meghiusult reményeinek; de más részről én a dicsért takarékpénztárakat (ámbár hasznukat kétségbe nem hozom) arról vádolom, hogy igen csekély nyereményt nyujtván, takaritásra és betételekre nem ösztönöznek.
A két intézet összeköttetése által, t. i. egy takarékpénztár által, melly kamatot és kamat kamatját is fizet ugyan, de csak 3 1/2 percentet, ebből is csak 2 percentet kamatul, a többi 1 1/2 percent fölösleget pedig a részvényesek között kijátszatja; – ugy hiszem a legjobb eredményt érhetni el. Mert mig a kevés betételért nagy nyeremény-hez juthatás reménye betételre, tehát takarékosságra buzdit, addig azon körülmény, hogy legroszabb esetben is az ember pénzét, még pedig kamattal, – igaz hogy csak csekéllyel – viszszakapja, veszteségtől és elszegényedéstől megóv. És a csekélyebb kamatokból netalán eredendő látszólagos veszteség 879a nagyobb mértékbeni takarékosság által kipótoltatik. Sőt csak igy reménylhetni, hogy később olly egyének is fognának tetemesebb összegeket megtakaritani, kik eddig semmit sem birtak maguktól megtagadni. – Milliók fognának illyen módon szülék által gyermekeik számára, munkások és szolgarendüek által vénségük napjaira félretétetni, mellyek eddig haszontalan piperére vagy dobzódásra költettek el; nem is tekintve azt, hogy a tetemesebb nyeremények által sok proletariusból önálló ember leend: –
E czélt következő módon vélem elérhetőnek.
1) A vállalkozó (status vagy közönség, vagy a bank) kölcsön vesz 1 millió forintot*, s ezért kibocsát egy millió nyugtatványt, sorsjegyet, hogy igy a csekély vagyonu is részt vehessen benne szintugy mint a munkás napszámos és szolga; mig ellenben a nagy tőkepénzesek kedvük szerinti mennyiséget vennének belőle. Mi által a pénzkifolyásnak egy csatornája dugatnék be.
A millióra épitett számitásokból könnyen kivehetni, hogy 1 milliónak többszörére, vagy hanyadára mi jut.
2) A vállalkozó e kölcsönt 3 1/2 századékkal kamatoztatja, s kötelezi magát hogy azt husz év alatt viszszafizeti.
3) A visszafizetés ugy történik, hogy évenkint ugyan akkora összeg törlesztetik le, és hogy ezen összeg által mindig egyenlő számu sorsjegyeket (kamatostul) vált be. –
4) Az évenkint kihuzandó sorsjegyek – ha nem nyernek – a betételt és annak 2 percentes kamatját viszszakapják, és az igy származandó fölösleg osztatik ki a nyerő sorsjegyekhez.
A statuskölcsönnél majd nem ezen kezelés van.
Az ekkép rendezett intézet csakugyan azokon segitene, kiknek segitségre van szükségük.
Az illy lotteria-intézeteknek azonban évenkint (sőt talán félévenkint vagy évnegyedenkint) kellene adósságukat törleszteniök; azonban csak a status, vagy közönség ereszkedhetnék bele, mivel csak ők nyujthatnak elegendő biztositékot.
Az illy intézeteknek abbeli hasznukon kivül, hogy a legkisebb összegeket is nagy tőkepénzekké gyüjtik össze, és igy a betevők gazdasági állapotára legüdvösebb hatásuak, még azon jó sikerük is lenne, hogy a berakott összegeket kölcsönre kiadván ujolag hasznosan kezelik, s termelésre ösztönt és eszközt nyujtnak. Mind ezen kivül azonban még a sorsjegyek forgalmi kamatozó bankjegyekül is szolgálnának, s igy nem hogy pénzt vennének ki a forgalomból, hanem inkább azt közvetlenül is élénkitenék.
Bár a javaslatot szivükre vennék azok, kik ezen és az illy ügyekben intézkedhetnek.
P. Z.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
