Austriai császári rendelet a csődügyében.
Austriai császári rendelet a csődügyében.
1. §. Minden csőd alá esett adós, ki a csődmegnyitása előtt vagyon- és adóssági pontos jegyzékét be nem adta, a birótul annak beadására szoritassék.
Ezen jegyzéket a közadós necsak sajátkezüleg aláirja, hanem benne annak esküvel leendő megerősitését is világosan kitegye, hogy kereső állapotjából semmit el nem titkolt, és szenvedő állapotjában semmi költött tétel nincsen, és az esküt, ha csak egy hitelező kivánja is, valósággal le kell tennie. –
2. §. A csőd megnyitásakor a hatóságnak mindenkor azonnal szigoru vizsgálatot kell a közös adós ellen tenni, és fizetési tehetetlensége ókát kifürkészni.
3. §. E végett biztositsa az adós személyét, és ha ez ártatlanságát be nem tudná bizonyitni, fogságba tegye.
Ha a közös adós eltávoznék, üldözésére és letartóztatására a szükséges intézkedések az illető hatóságok utján megteendők.
A közös adós üldözésének és fogsági tartásának költsége, ha az csak vizsgálat vagy bűntelés végett van fogságban, fejedelmi törvényszékeknél a statuspénztárból, más törvényszékeknél pedig a törvényhatósági joggal birótul fedeztetik.
10694. §. Ha a közös adós be nem tudja bizonyitani, miszerint csupán szerencsétlenség által és maga hibája nélkül jutott olly szorultságba, hogy hitelezőit egészen ki nem elégitheti, tetemes költség viselése hárul reá, vagy ha ő, miután szenvedőleges állapota a keresőlegest már meghaladta, a csődöt a törvényszéknél azonnal be nem jelentette, hanem uj adósságokat csinált, fizetéseket tett, zálogot vagy biztositékot mutatott ki, ez esetben a csődbirótul 3 hónaptul egy évig tartó kemény fogságra itélendő.
E büntetés a körülményekhez képest bőjt vagy nehéz munka által sulyositandó.
5. §. Ha a közös adós ellen valamelly büntét jelensége mutatkozik, akkor a vizsgálati irományok a büntető törvényszéknek átadandók, melly a büntető törvénykönyv rendeleteit egész szigorral foganatba hozandja.
A büntető törvényszék a tett intézkedéseket, és a tőle vitt bővebb nyomozás eredményét, ha a büntetésnek helyét nem látná, a csődszékkel közlendi, melly illy esetben az adós vétségét a 4. §. szerini büntetendi.
A hitelezők közbenvetései vagy a megkezdett kiegyenlitési alkuk a nyomozást és a közös adós megbüntetését sohasem akadályozandják.
6. §. A megkezdett nyomozást elősegitőleg a csődszék más törvényhatóság alatt álló egyéneket is, kik a közös adós törvényellenes tetteiben részt vettek, vagy azokat tudják, maga elibe idézheti és hihallgathatja.
Különösen feleségét kell kérdőre venni, ha a hitelezök kijátszásának gyanuja forog fel, és vallomásai igazságat hivatalosan utánvizsgálni.
Ezen személyek ellen büntét vagy sulyos rendőri vétség jövén ki, a büntető törvényszéknek átadandók.
7. §. A 4. §-ban megállapitott büntetéseket a csőd alá esett kereskedőkre nézve is a legszigorubban foganatositani kell, különösen akkor
a) ha a közös adós a kereskedést már eladósult állapotban, vagy a mennyiben a kereskedelmi törvények szerint a kereskedési jog gyakorlatára bizonyos kereskedési tőke kivántatik, annak birása nélkül, és vagyoni állapota valóságát a hatóság előtt eltitkolva vette át;
b) ha már egyszer csőd alatt volt, és üzérlete isméti elkezdéséhez az engedélyt, a mennyiben az a kereskedési jogok gyakorlatáról szóló szabályok által bizonyos föltétekhez van kötve, ezen föltétek hamis bejelentése által nyerte meg;
c) ha a meghatárzott kereskedési könyveket vagy épen nem, vagy olly hiányosan vitte, hogy a szerint üzlete folyamatját, és vagyona állapotát nem lehet megitélni;
d) ha a könyvvitelnél csak egyes tételeknél is szántszándékos rendetlenségét követett el, ha a könyveket egészen vagy egy részben megsemmisitette, elnyomta, vagy azok tartalmát akármiképen megváltoztatta;
e) ha az adósság támadásáról, vagy tetemesb pénzöszveg, áruk vagy más tárgyak kapásának hova forditásáról kielégitő felvilágositást nem tud adni;
f) ha tettetett, mivolta szerint csupa szerencséltetésre állapitott hitel-papir vagy áru-szállitási szerződésbe, vagy más koczkáztató, vagyonállapotával semmi arányban nem álló üzletekbe bocsátkozott;
1070g) ha akkor, midőn már tudta, hogy szenvedőleges állapota keresőleges értékét feljülhaladja, a csőd megnyitását a portékák árán aluli elvesztegetésével, vagy más hitelezőinek káros, bár nem csalárd eszközökkel, hátráltatni igyekezett.
8. §. A csőd aláesett kereskedő miféle tettei csalási büntétek, a büntető törvénykönyv határozza meg.
9. §. Ha valamelly kereskedési társaság csőd alá esik, a büntetés mind azon tagokat éri, kik a vétségben részesek, és ha a csőd alá esett kereskedő üzleteit nem maga vitte, a hibás ügyvivőt is büntetés éri.
10. §. Ha egy csőd alá esett kereskedő ellen tett nyomozásnál kisül, hogy az a megkivántató kereskedési alap kimutatásában üzlete kezdésénél, vagy annak isméti megnyerésénél, ha már egyszer csőd alatt volt, a hatóságot vagyonállapotjára nézve megcsalta: akkor mindazon személyek, kik e végre az adós által bejelentett vagyonállapot hamis megerősitése, a kivántató birtok képleges kimutathatása végett pénz s egyéb eszközök adása, költött követelések elismerése, ellenkövetelések eltitkolása által, vagy akármi uton módon segédkezet nyujtottak, nemcsak mint büntársak büntetendők, hanem a csődhitelezőknek azon érték erejéig, mellynek költött kimatatására segédkezet nyujtottak, egyetemben felelősséggel tartoznak.
11. §. Azon hitelezők, kik hogy az eladósultat isméti kereskedhetéshez juttassák, követeléseiket szinleg kielégitetteknek nyilvánitják, azokat, ha a csőd ismét kiüt, a többi hitelezők kárára ismét érvényesekké nem tehetik, és ha az adóstul időközben kielégittettek volna, az elfogadott értéket más hitelezők javára visszaadni kötelesek.
12. §. A csődszékek minden év végével a törvényszéki tárgyak jegyzéke beadásakor a közös adósok ellen tett nyomozások jegyzékét is tartoznak beadni, és abban a dolog folyamát, a kiszabott büntetéseket, vagy ha a közadós sem nem büntettetett, sem a büntető törvényszéknek át nem adatott, annak okát is kitenni.
A még folyamatban levő nyomozások bevégzését hátráltató akadályokat tartoznak kimutatni, és a folytatólagos nyomozás eredményét a jövő esztendei jegyzékbe iktatni.
13. §. A fölebbviteli székek ezen jegyzékeket szorosan megyizsgálandják, az irományokat és nyomozási jegyzőkönyvet minden esetre felkivánandják, a nyomozásban ejtett hibát megróják, és az első hatóságot a törvények szoros és pontos megtartására a jövendőben előfordulható esetekre nézve hathatósan utasitják.
Ezen rendeletet azért közlöttünk, hogy nálunk is a csődöknél, bukásoknál előforduló sokféle visszaélések jövő országgyülésen az országos rendek figyelmét csődtörvényeink hiányainak orvoslására hihetőleg felhivandják és igy legalább tájékozásul hasznos leend az illetőknek tudni, mi történik koronkint másutt e dologban.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
