Az ipar- és kereskedelmi hatóságok szerkezete s hatása az ausztriai birodalomban.
Az ipar- és kereskedelmi hatóságok szerkezete s hatása az ausztriai birodalomban.
Bevezetés. Az ipar és kereskedelem napjainkban a kormányok és kormányzottakra nézve hasonlithatlanul fontosabbak mint ezelőtt; sőt már olly nagy politicai fontossággal is birnak, hogy a diplomatia körében alig merül föl 1071valamelly nyomatékos kérdés, mellynél ezek is nagy részt érdekelve nem lennének. Ennek következtében azon intézeteknek, mellyek az ipar és kereskedés végett léteznek, a kor szükségeihez és igényeihez mérve tágitatniok s tökéletesitetniök kellett volna; azonban ez nem minden statusban, nem is minden ide vonatkozó intézeteknél történt meg. Legszembeötlőbb az ipar és kereskedelem javára czélzó intézetek elmaradása, mellyek akkép szerkesztvék a legtöbb országokban, hogy a kor kivánatainak megfelelniök lehetetlen. Az érdeklettek már sürgetve kérik viszonyaik javitását, minthogy pedig gyökeresen javitani nem lehet ott, hol a hiány, a fogyatkozás sincs tudva vagy ismerve; ennélfogva ugy hiszem, hogy ama hatóságok szerkezetét s hatását előterjeszteni helyén leend. Ha azonban itt, a mezőgazdaság végett fenálló hatóságokra kevesebb figyelemmel vagyok, onnan van, mivel egyrészt ezeket különösen akarom tárgyalni, más részt pedig, mivel a kereset-nem ezen faján, a személyzet és ügykezelést illetőleg, majd mindenütt történtek már lényeges javitások.
Azon hatóságok, mellyek kizárólag a kereskedés és ipar végett állittattak föl, vagy a statusban vannak, minők a kereskedelmi ministerium, keresk. tanács, ker. kamra, kéz- és gyármű-kamrák, ipar-tanács; vagy pedig a statuson kívül vannak, illyenek a külconsulatusok, követségek. Most csupán csak az elsőbbeket, azokat t. i. mellyek a statuson belől vannak, fogom tárgyalni, s végül saját nézeteimet közlendem.
A két fökeresetnem ügyvezetése, legfönsőbb rendelet nyomán, már egy századdal ez előtt elkülönitetett. Maria-Therézia uralkodása alatt ugyanis határozott hajlam mutatkozott az ipart, a munkát bilincseiből felszabaditani, és legelőször már 1740 febr. 23-ról költ legfensőbb rendelet által, a fonás és szüves, falun mindenkinek megengedtetett. A mint aztán később a polgári czéhek könyörgésére, ugyancsak 1740 mart. 22-kéről kelt udvari resolutionál fogva, azon czéhekre, mellyek már igen népesek, nemcsak uj mestereket rájok erőtetni, hanem illyeneket a czéheknek magoknak is fölvenni megtiltatott, s rájok parancsoltatott, hogy arra ügyeljenek miszerint a külvárosi mesterek, főkép szabók, vargák, lakatosok, asztalosok mester-száma, a mint helyeik megürülnek lassanként kevesbitessenek, hogy igy elegendő biztosság legyen a felől, hogy magukat eltartani s az adót fizetni győzik; – akkor mondom ezen alapszabály alól mindazon müvészetek és mesterségek kivétettek, mellyek kézműi s azon sajátsággal birnak, hogy az országon kivül is eladathatnak, s igy a mellyeknek emelése és gyarapitása a statust közelről érdekli.
Ezen időtől veszi kezdetét a rendőri és kereskedelmi kézmüvek ügykezelésének elkülönitése, mivel az 1754 januar 4-ről kelt patens által rendeltetett, hogy az idevaló kereskedelmi és kézműi ügyek közvetlenül a még akkor fenállott kereskedelmi igazgatóság elébe valók, ide tartoznak még a külkereskedést illető eseményeken kivül azon gyármüvek is, mellyek lenből, gyapjuból, selyemből, bőrből s bárminő ásványokból készültek, vagy ha csak a kereskedelemhez tartoznak, vagy oda sorozhatók is. A többi mesterségekbe, kézmű- és czéh-viszonyokba, s illetőleg visszálkodásokba pedig nem avatkozott ezen igazgatóság.
Az 1755 febr. 8-áróli patens által minden tévedés elmellőzése tekintetéből – pedig azon kézmüvek, mellyek 1072tisztán kereskedési czikkek meghatároztattak. A többi kézmüvesek, kik azon jegyzékben nem foglaltattak, s kiknek kézmüvészetük, szabadalmaik használata, s a kézmüvesi visszaélések megszüntetése, inkább a közönséget mint a kereskedelmet illette, Bécsben a bécsi városi hatóságnak, s mint felsőbb forumnak az alsó ausztriai képviselő táblának és kamrának rendeltettek alá. Később minden tartományokban jöttek létre kereskedelmi consessusok, de ezek aztán a tartományi kormánynyal összeköttettek.
A kézmüipar alakulására a törvényes szerkezetnek, fölügyeletnek és vezetésnek határozott, befolyása volt. E tekintetben lényeges különség van a birodalom olasz és többi tartományai közt. Amazokban ugyanis bármilly müvészet vagy mesterség üzése szabad, s szabad egyikről másikra az átmenet is, ugy hogy itt ahhoz más nem szükséges, mint a hatóságnál e felől jelentést tenni, s iparajkegyet váltani – a többi tartományokban pedig csupán némelly kézmüvek szabaditattak föl, s még is olly bánásnak örvendnek, melly a tökéletes ipar-szabadság elveivel megegyez, mig a többi kézmüvészetek felsőbbségi engedély (concessio) nyomán gyakoroltathatnak csak, melly engedély azonban csak akkor adatik meg, ha a folyamodó a törvényes kellékek, ugymint kor, kézműügyesség, jellem, polgári állás, néha még vagyona birtoka felől is hitelesiteni tudja.
Azon tartományokban azonban, hol az engedményezés van divatban, még is van különség a kézmüvesek közt, állásukra és jogaikra nézve. A német, cseh és gallicziai tartományokban, a legtöbb nem szabad kézmüzetek czéhszerüleg vannak elintézve; ezek a hatóságtól, de csak a czéhben szabályszerüleg szerzett mester-jog után, ajándékoztatnak és igy csupán a czéhbeliektől használtathatnak. Magyar- és Erdélyországban is elterjedt a czéhrendszer, hanem czéhek csupán városokban és nagyobb helységekben vannak, falukon pedig igen sok kontár kézmüves találtatik. Átalán véve a német és gallicziai tartományokban tetemesen csökkent a czéhbeli kézmüvesek száma, mióta a kormány több keresetmódot fölszabaditott, és minden gyárilag üzött munkát a czéhönkény alól fölmentett, mióta minden egyes folyamodónak engedélyt (Befugniss) vagy védelmet adott valamelly kézmüzet folytatására, a nélkül, hogy czéhbelinek, vagy is mesternek kelljen lennie. Sőt a czéhek is annyira módositattak s javítattak, hogy az inasok fölvétele, az inasi évek száma, a fölszabadulási és mesteri taksák meghatároztattak, s a czéhbeli mestereknek egy bizonyos számra szoritása megszüntetett, s többféle visszaélések mellőztettek el, miáltal a czéhek egyedáruskodási szelleme elháritatott. – Illyriában nem állitatott helyre a czéhrendszer, Tirolban, az Inn- és Salzburg-kerületekben a czéhek csupán csak a rendőri fölügyelet, és a mesterség megtanulásáról adandó hitelesités végett állanak még fön. Tiroilban nem rég a kereskedési kézmüvészetek átvizsgáltattak, és némelly czéhek megszüntettek vagy korlátoztattak; csupán azon czéhek maradtak meg, mellyek fejedelmi szabaditékot birtak magoknak kieszközleni.
Most a rendőri kézmüvészetek, tehát névszerint az ipar-rendőrségre, czéhviszonyokra és eladásokra nézve a cs. k. egyesült udvari iroda a legfőbb birság. Olly ügyekben, mellyek, a rendőri- és kereskedelmi ipart közösen érdeklik, e biróság a k. k. kamarával egyetértésben működik. 1073Az egész monarchia kereskedelmi ügye a cs. k. összes udvari kincstárhoz van utasitva; az ő föladata e szerint, az ipar és kereskedelem körébe vágó mindennemű javitást, könnyitést czélzó inditványokkal foglalkozni, s e végre a szükséges adatokat a hatóságoktól a legrövidebb uton megszerezni; szükség esetében a legjelentékenyebb helyekről iparosokat és kereskedőket hivni össze és azok nézeteit, kivánatait s inditványait az ipar és kereskedés élénkitését eszközlendő intézetek és rendszabályok felől kikérni. Azontul pedig még a cs. k. udvari kincstárnak kell a gyár-, ipar-, vám- és kereskedelmi folyó ügyekkel is bajlódni, a mint ezen ügyek alapitásakor az 1816. julius 11-ről és ugyanazon év sept. 11-ről kelt legfelsőbb cabineti rendelet által reá is bizattak.
Az összes kincstár származását illetőleg azt jegyzem meg, hogy már 1802. augustus 26-dikáról kelt rendelet által elkülönitettek az udvari gazdasági ügyek a közigazgatásiaktól, s egy tulajdon hatóságra, az udvari kincstárra bizattak. Idővel e hatóságnál is támadtak önálló alsóbb osztályok, mint például, a titkos hitel-bizottmány, a ministeri, bank-, udvari biztosságok, végül a pénz- és bányászati udvari kamara 1816. évben ez osztályok valamennyien a közönséges udvari kincstár neve alatt egyesittettek (maj. 7.). Mint már emlitetett 1816. évi julius 16-án neveztetett ugyan ki egy különös udvari bizottság a kereskedelmi ügyek szabályozására, melly a folyó keresk. iparos- és gyári ügyvezetéstől függetlenül, csupán a statuskezelés ezen ágára tartozó inditványokkal foglalkozandott. Hanem ezen udvari küldöttség az 1824. april 17-éről kelt cs. k. rendelet által megszüntetett, s ügyei a közönséges udvari kincstárhoz utasitattak, s legujabb időben még a pénz és bányászati ügyek is különválasztattak ettől, és egy e végre alkotott udvari biztosságra bizattak. A közönséges udvari kincstár élén áll az udvari kincstári elnök, a másod elnökkel Az ügyek a tárgyhoz képest fölosztvák az udvari tanácsosak és refensek közt.
Ezek szerint a közönséges udvari kincstár elébe tartozó tárgyak e következők:
1) Minden felsőbb kereskedelmi tárgyak, u. m.
a) Kereskedelmi szerződések és az idegen statusokkali kereskedelmi viszonyok, továbbá;
b) Külconsulatusok fölállitása külföldi kereskedő helyeken; ezeknek utásitása, idegen consulok elfogadása, a mennyiben ezen érdekben eddig az udvari kamara, vagy az udvari politicai hivatalok befolyással birtak, végül;
c) A kereskedelmi és iparos tabellák.
2) A vámügy átalában, ugymint:
a) Vámrendszabály foglalata, összege a vámozandó áruk körüli eljárási szabályoknak;
b) Vámárjegyzékek, vagy is a be- és kiviteli, vagy az átmeneti vámokat illető szabályok;
c) A vámrend- és vámárszabálytóli eltérések, kedvezmények, kivételek;
d) A vám-őrvonal a mennyiben ennek felálitása vagy szabályozásának elve forog szóban.
3) A hajókázási rendőrség, legtágabb értelemben véve, a kikötői rendőrséget is ide értve; aztán a magány és tengeri köz-jog ügyei, a mennyire ezekre a politicai 1074hatóságoknak befolyásuk van. Most már a gőzhajózás is ide tartozik. Az egészségi és veszteg-intézetek.
4) Kereskedelmi és váltótörvényszéki ügyek, a mennyiben ezek a politicai hatóságok hatáskörébe esnek, mint: fundus-kimutatások és meghatározások, a firmák és társulati egyezkedések följegyzése, a kereskedelmi engedély visszavevése csőd esetén, stb.
5) Magasabb ipar-ügyek mint:
a) Külföldi jeles iparágak meghonositása;
b) Ujabb kitünő gyári vállalatok; mű- vagy vegytani találmányok;
c) Kizáró szabaditékok ajándékozása, s hasznos gyárak és iparágak segitése. –
6) Véd-, fölügyelő s képző intézkedések, mellyek a magasabb ipartárgyakra vonatkoznak, mint:
a) A kereskedelmi áruk bélyegzése, a kobozási tárgyak mellőzésével;
b) A müegyetem, s a képző müvészetek académiájának némelly ágai, a mennyiben ezen intézetek az udvari kincstárral nem csupán pénzügyi, hanem kereskedelmi ipar- és művészeti szempontból is értekeznek.
A közönséges gyár és iparügy-vivés, és átalában mind azon tárgyak, mellyek egyenesen vagy közvetve a nyilvános kereskedelmi és iparosügy-vezetés rendszerébe s körébe- tartoznak. – Ennélfogva a közönséges udvari kincstár
a) Nagykereskedői jogot osztó hivatal;
b) Czukorfinomitók felállitására engedélyt ad;
c) Kereskedelmi, iparos ügyekben a legfőbb biróság; d) Hasznos intézetek és gyárak segélyezésére egész 10,000 forintig, – fel van hatalmazva;
e) Fel van jogositva továbbá ritkán előforduló esetekben a gyárosoknak szállásbér-téritést adni.
8) Az összes status-vasut-ügyek vezetése. –
9) Az összes postaügy főfelvigyázata.
10) A dohánymonopolium legfőbb kezelése. Végül azon központi hivatalokhoz, mellyek kereskedelmi és ipar-tárgyakkal foglalkoznak, tartozik még a cs. k. udvari kincstár a pénzverés és bányászati dolgokban, jelenleg a cs. k. udvari kincstárral ugyanegy főnök alatt, a nagy érdemű báró Kübeck alatt. (Folytatása köv.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
