FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Páris. A nemzeti gyülés julius 19-én elfogadá Lamoriciére hadügyminister törvényjavaslatát több katonai s polytechnicai iskolákbani ingen neveltetés iránt. Az állomány saját költségein fogja ellátni a tanulókat még élelmezésök s ruházatokra nézve is. – De egyszersmind elhatározá, hogy a képviselők gyermekei évi segélypénzt nem nyerhetnek, s a hivatalos lap koronként özleni fogja azom érdem-indokokat, mellyeknél fogvást az ifjak oda felvétetnek.
Girardin Emil kiszabdulása után egy kis röpiratot adott ki, mellyben mindenről handabandázva, egészen uj nézetekkel lép föl, s leginkább különczségök miatt érdemelnek emlitést, kiegészitésül szolgálhatva az ő örökké habzó s szintlen jellemének, vagyis jellemtelenségének. Szerinte el kellene törleni a tömlöczöket, s a büntetéseket számüzésre, vagy a polgári jogoktói megfosztása alapitni. (Mi gyönyörü okoskodás!) Szerinte a nyugalom és csend csak ugy fog teljesen helyreállíttatni, ha a nemzetőrség egész Francziaroszágban lefegyverkeztetik. (Már miért nem mondja ön ki nyiltan, hogy ha a nép ujra és még erősebben mint hajdan, lenyügöztetik?) Ő a nemzetőrséget és véleményszabadságot egymással öszveegeztethetetlennek mondja. (Talán titkos tanulmányokat tett ön börtönében a muszka czár kézi szótárából!) „Választanunk kell, ugymond, az irói vagy fegyverhordási szabadság között; a tollkés vagy kard, és a tenta vagy vér között.” – (Miért nem ült ön még vagy két hetet börtönében, akkor legalább egész őrülten került volna ki.) –
A junius 24-ki lázadás utórengései még mindig érezhetők a nagyobb tartományi városokban, miér is a lefegyverzések ott folytonosan tartanak. Marseilleben nagy erőmegfeszitéssel lehetett a kitörést elfojtani, míg végre a lefegyverkeztetés megtörtén.t – Straszburgban pedig még julius 17-kén is számos csoportosulások történtek, s a tömegek ellenséges állásba tették magokat, hogy csak a nemzetőrség s katonaság erélyes közbejöttének tulajdonítható a kitörésnek elnyomása, s a közcsend folytonos föntartása. Ugyanez éjjel számos befogatások történtek a városban. –
Páris, julius 17-én. A bizottmányokat most leginkább azon kérdés taglalása foglaltatja, ha valljon a köztársaság elnökét az egész ország általános szavazattal válassza-e vagy csak a nemzeti güylés tagjai. Mint bizonyost lehet mondani, hogy az elsőbbi választási modor fog többséget nyerni. Több bizottmány azt is elhatározta, hogy az elnök ne lehesse olly családnak tagja, melly valaha Francziaországban uralkodott; sem rokonságban valamelly uralkodó házzal nem lehet.
Bethmont igazságügyi minister leköszönt, s Cavaignac elfogadta lemondását.
Ugy látszik a junius lázadásban elesettek száma, valamint a befogottaké is igen nagyitva adatott elé a közönségnek. A „Moniteur” szerint eddigelé csak 1,400-at tesz a harczban vagy sebeikben meghaltak száma, a bebörtönözötteké pedig 8686-ra megen. Azonban habár e közlés hivatalos hitelességgel akarna is birni, de valjjon képes-e a kormány is teljes bizonoyssággal kipuhatolni az elvesztek számát? Mi kétkedünk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
