NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
Az august. 16-diki alsóházi ülésben szőnyegre került az éjszaki olaszországbai franczia-angolinterventio. D’Israeli ekképen rosszalta e lépést: Ámbár – ugymond – nem lehet tagadni, miszerint a Franczia – és Angolország közti szíves egyetértés (cordial understanding) igen kivánatos dolog, és e két nemzet öszműködése csak jótékony hatású lehetne egész Európára nézve, de más részt abbeli meggyőződését is ki kell mondania, hogy egy franczia-angol frigynek (alliance) csak csalódás és elégűletlenség lenne következése, valamint az 1830–32-ben megkötni szándéklott entente cordiale csak nagyobb meghasonlás és viszályra vezetett. Szóló ünnepélyesen óvást tesz a ranczia-angol interventio ellen, meg levén győződve, hogy e lépés mulhatatlanúl európai háborút vonna maga után. Azt mondják, hogy e közbenjárásnak az a czélja, hogy Franciaország fegyveres beavatkozásának eleje vétessék. Igen, de Francziaországnak sem joga, sem képessége illyen interventióra, mert e végre legalább is 100,000 főből álló sereget kellene kiállítania a Rajna partjaira, és végre még nagyobb megerőtetésre is kell készülnie, t.i. elébe állani a roppant ororsz hatalomnak – melly ujab időkben olly dicséretes mérséklettel viselé magát (halljuk! és nevetés). Való, hogy Francziaországnak van 50,000 embere Párisban, ugyan annyi Lyonban, és hogy bír alkotmánynyal papiroson, mellyet ágyúkkal kell védenie az utczákban; de olasz invasióra nem képes. Kérddem tehát, minek szövetkezzünk Francziaországgal saját frigyeseink ellen? (Meg kell itt jegyeznünk, hogy D’Israeli az ugynevezott youngengland egyik feje, s hogy ezen elnevezés alatt politicailag épen ellenkezője értetik annak, mit ifju Németország, ifju Schweiz, vagy ifju Olaszország alatt közönségesen értenek) Parlmerston nagyon sajnálja, hogy előtte szóló egyes kifejezései egyenesen arra látszanak számitva lenni, hogy a szomszéd nemzetben keserűséget és féltékenységet keltsen fel, holott maga a tisztelt tag is bevallja az azon nemzetteli szíves egyetértés mulhatlan szükségét. Angolország nem hívatlanul és tolokadólag avatkozik be, de Austria, Sardinia és Francziaország világos és sürgető kérelmére, elannyira, hogy Anglia visszavonulása mind a nevezett három felektől megbocsáthatlan makacsságul vétetnék. Szóló sem tagadja, hogy fegyveres interventió Francziaország részéről nagy háborút vonna maga után; de nagyon téved, a ki azt állitja, miszerint Francziaország nem bír elég tehetséggel az interventiót végbe vinni; illy sértő nyilatkozat csak arra mutat, hogy a tisztelt tag nem bír elég ismerettel a szomszéd nemzet erejéről. Ha a franczia kormány a nemzettel egyetért, akkor nem ismer lehetetlenséget… Említette a tisztelt tag az orosz invasiót is; de épen ez invasio meggátlására szükséges, hogy a két európai szabadelvű hatalom egyetértőleg müködjék olly ugyben, melly egy nemzet függetlenségét és szabadságát teszi koczkára..... Miután még több tag mellette és ellene is nyilatkozott volna, a tárgy elejtetett.
– Irlandban a befogott insurgensek és hirlapszerkesz.. vallatása folyton foly. Az első törvényszéki itélet azonban, az angolok nagy ámulatára, és bosszúságára nem kedvezőleg ütött ki a koronára nézve. O’Dohertya „Tribune” czimű jacobinus lap tulajdonosa, minden kereset alól felmentetett. A v...latás két napig tartott, és az esküttszék húsz óra hosszáig egy szobában elzárva ült;a „vétkes” kimondására azonban egyhangúság kivántatván, két tag pedig (egy protestans és egy catholicus) a húsz órai böjt daczára is vonakodván, az itélet kimondásába beleegyezni, a vádlott felmentetett. Jellemző, hogy ugyanazon angol lapok, mellyek a Mitchell elitéltetésénél részrehajlással vádolt, Irlandi esküttszéket tűzzel vassal védelmezték, most a dolog nem inyök szerint ütvén ki, az egész irlandi esküttszéki rendszert hiányosnak kiáltják ki.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
