OLASZORSZÁG.
OLASZORSZÁG.
Sardinia. Aug. 10 s 11-ről szóló levelek szerint Turinban a zavarok épen nem csillapúlnak. Az összes ministerium lemondása nem akadályozá a kormányt, hogy minden készületekete megtegyen a háború még erősb folytatására; s legalább az itteni mozgalmakról itélve, a harcz korán sincs még bevégezve, sőt mérges kitőrés küszöbén áll. – A király még mindig Vigevanónál táboroz, és serege összeállításával foglalkozik. Az uj ministerium alakításával Merlot és Revelt bizta meg. Ez ismét azt látszik bizonyitani, hogy a háborút nem akarja folytatni, mert Casatti ép a békepolitica roszalása miatt tette le tárczáját.
A turini „Opinione” hosszú czikket közöl a dolgok jelenállásáról, s bátorítva a népet, többek közt ezt mondja, „ügyünk még nincs veszve.” Ügyünk egy a többi népekkel, mert ha szabadság nálunk elnyomatik, ugyanez fog Bécsben s egész Németországban történni. Ha a mi szabadságunk elvesz, Francziaország is elveszti az övét, mint történt 1821-ben s 1830-ban. Károly Albert ügye sem veszett még el. De ha győzni akarunk, mellőzzünk minden szemrehányást, rágalmat, gyűlölséget, s viszálkodást és legyünk egyek, bizalmasak és bátrak, nagy roszat csak nagyszerű eszközzel győzhetünk le.
De egy savoyeni levél egészen más hangon beszél. – Szerint turini levelek árulással vádolják Károly Albertet, s csak félelm miatt nem akarják azt nyiltan kimondani. Turinban minden a régi rendszer felé tér vissza, s a nép érdekei helyett az aristocratia haszonlesése jő fölszinre. Közel forradalomról beszél, melly radical szellemben törend ki, s talán Genuából veendi első lökerejét. Panaszkodik Savoyen nyomorúságai fölött, s fél, hogy pénzben emberben tett sok áldozatai fejében keserű csalódás lészen jutalma.
Egy noverai levél aug. 7-ről még tovább megyen s keményen taglalja Károly Albert határzatlan sőt gyanus viseletét a harcz alatt. Árulással vádol több fő tiszteket, kiknek nagyobb részt köszönheti Radeczky szerencsés táborozását. Gyanusítja Bava tábornokot, s szemrehányást tesz, miért tették ki mindenütt legvészesb tűznek ép azon seregeket, mellyeknek republicanus érzelmei tudva voltak? kérdezi Károly Albertet, miért biztatá Milánót még aug. 6-kán is védelmével, midőn a fegyverszünet előbbi estve már meg volt kötve. (De tudomásunk szerint 6-dikán nem is volt már K.A. Milánóban) Végre elmondja, hogy a sereg gyakorta vérkimélés álszine alatt biztos győzelemtől vonatott vissza stb.
– Velencze. A lovornói „Corriere mercantile” 10-ről azon hirt közli, hogy Károly Albert sürgönyt küldött Velenczébe, mellyben azt kitűrésre s maga meg nem adására szólítja föl, s a harcz folytatásáról tudósitja. – Ez ismét különös. Aug. 18-ról szóló hírek szerint a piemonti katonaság békekötés szerinti kivonulását a városból a velenczei katonaság, s a szabad csapatok nem engedték meg. Ez hiteles, mert Welden sürgöny által tudósította erről Radeczkyt. – Osoppo vérszin zászlót tűzött ki, s nem engedve a békekötés azon pontjának, melly által Austriának adatnék által, Velenzcéhez csatlakozni nyilatkozott.
– Róma. Az uj ministerium igy lenne alakítva: Fabri – belügy, Carbolo Brussi főpap – külügy, Lauro Lauri – pénzügy, Murbinelli – közmunka, Campelló – hadügy, Galetti – rendőr-minister. –
– Toscana. Aug. 7-dikén érdekes szózatot bocsátott ki a nagyherczeg. Az egész bátorításul látszik szolgálni akarni, és biztatja a népet, hogy Olaszország ügye nincs elveszve. Nyilvánitja hogy ő szerencsétlenségében sem hagyja el Károly Albertet, s a népnek sem kell tőle most elszakadnia. Bizik a franczia s angol közbenjáróság üdves sikerében; de mindenek fölött inti a népet, hogy tartózkodjanak minden belzavaroktól, mert ez egész Olaszország ügyére legrosszabb befolyással lehetne.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
