Frankfurt. A birodalmi igazságügy ministerium által a nemzeti gyülés és a központi hatalom hivatalnokai biztosságára előterjesztett, és a törvényhozási bizottmány által módosított törvényjavaslat igy hangzik: 1. A birodalmi gyülésnek a végetti erőszakos megtámadása, hogy az szétveressék, vagy egyes tagok abból eltávolíttassanak, vagy pedig hogy a gyülés valamelly határozat hozatalára, vagy nem hozatalára kényszeríttessék, felségsértésnek tekintetik, s 10 évtől holtig tartó fenyitőházzal büntettetik. 2. Ha a gyülés ideje alatt a gyülés közelében valamelly összecsoportolás történik, s az illető hatóság fölhivására, vagy a nemzeti gyülés elnöke parancsára szét nem oszlik, az inditók s fegyveresen résztvevők egy évi, a többi részesek 3 hónapi börtönnel büntettetnek. 3. A gyülés folyama alatt a gyülés helyétől 5 mérföldnyi távolságban tilos a szabad ég alatt népgyülést tartani. Ki abban mégis elnökölne vagy szónokolna, 6 hónapi börtönnel fenyíttetik. 4. Kik a gyülésterembe erőszakkal berontanak, vagy a ház felügyelőinek ellenszegülnek, vagy, kik a gyülést s egyes tagjait megsértik s fenyegetik, 2 évi börtönnel fenyittetnek. Tettleges megsértések a törvényes büntetésen felül még 5 évi börtönt vonnak magok után. 5. A birodalmi gyülésnek a gyülési helyen kivüli nyilvános megsértése 2 évi fogsággal büntettetik. 6. A gyülés tagjának mint követnek megsértése a tény törvényes megbüntetésén kivül 3 évi fogsággal fenyíttetik. A veszedelmes fenyegetések büntetése hat hónapig terjedhető börtönnel fenyíttetik. 7. Nyilvánosnak tekintetik pedig a megsértés, ha az nyilvános helyeken vagy nyilvános gyülésekben követtetik el, vagy nyomtatásban s irásban terjesztetik el. 8. A 4 és 6 czikk a központi hatalom hivatalnokai ellen elkövetett megsértéseknél is alkalmazandó.
Illy rendszabályokat a martiusi napok után épen nem vártunk Frankfurtból. Maga Metternich az absolutismus édes apja sem szavazott a holtig tartó börtönre, és a szabaddá és egygyé lenni vágyó német népképviselői ugy vetik azt oda, mintha Kamcsatkában székelnének. Avagy azt hiszi-e a nemzeti gyülés, hogy alélt tehetetlenségének e törvényczikkel torlaszt fog emelni? Nem, soha! sőt inkább utat nyit a forradalomnak, s ne adja isten, hogy a sept. 18-ki eseményeknél véresebb jeleneteket idézzen elő.
Megirtuk legközelebb, milly gyönyörűséges tanácskozmányt vittek véghez a frankfurti honatyák; azt hittük, hogy első és utolsó jelenet volt az, mellyben az elnöknek, a gyülés egyik legtekintélyesebb tagjának szájából a „szemtelen” kifejezést hallottuk elreppenni. És ime, midőn a fentebbi törvényjavaslat tanácskozás alá került, a múltkori jelenet s ugyanazon kifejezések merültek föl. Hová visz ez? Hogy kivánhatja ezen gyülés, hogy tekintélye legyen, midőn a kivetés is szoba jön, mi egy csárdában, részeges tivornyázók között megállható kép, de nem olly gyülésben, hol 40 milliónyi nép képviseltetik.
– Érezve a fentebbi törvényczikk nyomasztó hatását, Zimmermann több baloldali követektől aláirva, következő nyilatkozatot kivánt a jegyzőkönyvbe iktatni: „Mi alólirtak, választóink és az egész nemzet előtt határozottan tiltakozunk a marcziusi forradalom által kivívott népjogokon ejtett azon csorbítások ellen, mellyek az oct. 9-én hozott törvény által eszközöltettek. Ezen törvénynél fogva az egyesiületi jog 78 ? mérföldön elnyomatik, a sajtószabadság szigorú büntetések által illusuriussá tétetik, a minden németeknek törvény előtti egyformaságát képző elv megsértetik, a puliticai vétségek jelentősége fegyelemházi büntetés által félreismertetik, sőt még esküdtszéki törvényszékek sem rendeltetnek határozottan. Ezen okok, valamint megsértett becsületérzésünk indítottak bennünket e nyilatkozatra s annak a jegyzőkönyvbe iktatására.”
– Berlin, oct. 10. Senki sem kételkedik, hogy a bécsi események a berliniekre viszhatást fognak gyakorolni, mindeddig azonban semmikép sem háboríttatott meg a csend. A nép ugyan mindenfelé összecsoportosult s mindenhol a bécsi eseményekről beszélt, Wrangelnak szalmamásbani nyilvános megégettetése mégis elmaradt. Csak a Souveraine Lindenclubnak voltak számos látogatói. A club elnöke egy izgatott beszédet tartott, mellyben a bécsieket és a köztársaságot éltette. Mára az egyletek gyüléseket hirdettek. A kamarában is észrevhető volt az események hatása; a jobb oldali követek minden tekintetben simulni látszának elleneikhez.
A poseni fölkelésben részesült politicai vétkesek számára ma adatott ki az amnestia. Statushivatalnokok, katonatisztek, papok és tanítók ellen, kik hasonlag részt vettek a fölkelésben, fentartatott 432ugyan a vizsgálat további folytatása, azonban a hivatalvesztésnél nagyobb büntetésök nem leend.
– Karlsruheban irják, hogy a katonaság olly ellenszenvvel viseltetik Struwe iránt, mikép csak nehezen lehet fékezni, hogy tettleges megtámadásra ne vetemedjék. Midőn legközelebb a vasuton rendeltetése helyére, Bruchsalba, vitetett, csak az őt kisérő tiszt, testével fedezvén őt, menté meg egy katona szuronyától.