Munkácsi vár, nov. 12.
Munkácsi vár, nov. 12.
E vár a mienk. Miután az alkotmányos szabadságot gyűlölő ronda nép eltakaríttatott, többé a nemzet attól nem tarthat, hogy itt rablók magokat megfészkelhessék. Annyit mondhatok, hogy a vár, melly a nemzet tulajdona, többé bitor kezekre nem jutand. – Meg lehet győződve mindenki, hogy a vár tornyán kitűzött nemzeti lobogó, a szabadság szent lobogója, melly hirdeti a magyar nemzetnek, hogy mi, kik Munkács várát őrizetünk alá vettünk, árúló kezekbe nem engedjük, s az többé alávaló csorda népnek menedék helyeűl nem szolgáland, a várban levő honvédek legnagyobb szorgalommal gyakoroltatnak, e részben az álladalomnak hasznára vált az, hogy a vár ruha-raktárában levő, több egészen új frakkokat és nadrágokat kioszthattunk, mert ezáltal itten levő honvédeink átfázásból eredhető betegségtől teljesen megóva vannak.
A megbuldogúlt várőrségtől, az erélyes kormánybiztos közbe jöttével, mindent elvettünk, a mi az állodalomé. A honvéd bizottmány rendelete következtében ezen volt várőrség, melly jelenleg a vidéken van elszállásolva, holnap indúland. – Isten áldja meg őket! ők kárt nem tesznek, ha csak velök elment, azon egy pár, az absolutismus járma alatt baromként felnőtt két tiszt hamis tant nem terjeszt el közöttük. – Ezen tiszt urak nagyon szerettek volna maradni szép várunkban. Igaz, itt gyönyörű lakás; a levegő sem rosz, aztán a kilátás, a hely magossága miatt, valami regényes, azonban tiszt barátaim, különösen édes kapitány barátom Benczez, ki Jellachichról olly dicsérőleg beszéltél előttem, egy dicsőbb laktanyára is találandhatsz, a népszabadságot szentségtelenűl gyilkolók tanyájára: az akasztófára, hol Jellachich barátoddal együtt lehettek a paradicsomban. – Mielőtt ezen várőrségi, mintegy 250 főből álló csapat elindúlt volna, szeretett századosunk Kralavánszky László által felszólíttattak, a honvédekhezi áttérésre, s a felszólításra közőlök többen azt felelék, hogy ők átjőni nem mernek, mert ha a magyar nemzet veszt, ők fel fognak akasztatni. – Illyen nyilatkozat mellett nekünk nincs is rátok szükségünk, gyáva gyűlevész népfaj, mert az, ki akasztófára számít, az nem becsűletes ember, és ki a népszabadság mellett elszánt lélekkel fegyvert nem fog, az nincs okos lélekkel felruházva. – Menjetek, schwarzgelbek, úgyis találkoztam ollyannal köztetek, ki azzal állott elő, hogy ő „kaiserlich” majd eljuttok Pestre, Magyarország szivéb, meg fogjátok ott látni, hogy a főváros milly testvéri szeretetben él, nemzeti szabadságát biztosítandó. – Te pedig, Munkács vára, melly engem, hű fiadat, lakóúl befogadál, légy üdvözölve a szabadság egyik bajnoka által, halld meg eskűkkel pecsételt nyilatkozatunkat, miszerint elébb fogunk elvérzeni, mintsem téged, s a szabadság zászlóját, sehonnai bitangoknak átadjuk. – Kovács Gerő, várfőhadnagy.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
