401. Kerületi ülés, aug. 21-én.
401. Kerületi ülés, aug. 21-én.
Elnökök: Semsey (Sáros), Zsoldos (Veszprém); naplóvivő: Botka; jegyzők: Palóczy, Szentkirályi, Vukovics.
Napirend: pótlólag beadott sérelmek és kivánatok, hitelesitések, kiszemelt inditványok, különösen az urbér’ tárgyában.
A’ pótlólag beadott sérelmek között különösen Temes megye’ sérelmei ébresztének figyelmet. E’ sérelmek a’ köztörvények’ önkényes magyarázása, ’s több helytartótanácsi intézményeknek, világos törvény’ mellőzésével, egyoldalu felsőbb rendeletekre alapitása által okoztattak.
Ezután a’ vallásügyi izenetek hitelesitettek.
Következtek továbbá az urbéri törvények’ módositását tárgyazó inditványok.
Irtuk vala már más alkalommal, mikép’ a’ RR. nem látják jó következményűnek ez országgyülésen az urbér’ részletes átvizsgálásába bocsátkozni; rosz jelenségeket látnak sokan. Csupán némelly előlegesebbnek tartott inditvány’ tárgyalására szoritkoznak tehát ez alkalommal. Máskép’ állana a’ dolog, ha az urbéri törvényhez csatlakozott czélok mind eléretének vala, ha már megülepedtek volna a’ viszonyok, mellyeket azon törvényeknek előidézniök kelle; mindezekre nézve igen kevés történt. Az urbéri törvények’ jótékony szelleme: segiteni a’ jobbágyság’ nyomorú sorsán, – részint hatalmasb érdekek’ túlnyomósága miatt, részint a’ csak töredékben kiküzdött törvény’ értelme homályában elveszett; ’s igy történt hogy az elvben is igazságtalan törvény, melly p. o. Bácsban és Turóczban egyformán állapitá meg a’ tartozásokat, alkalmazásban kiapadhatlan forrása lön tömérdek visszaéléseknek, mik között többnyire a’ jobbágyság huzta a’ rövidebbet. Többen emlitének példákat, miszerint sok helyen kétszer is véghez ment az urbéri rendbeszedés, ’s a’ legelők’ elkülönitése; és a’ terhes itéletek katonai hatalommal hajtatván végre, valódi lázadásokat okoztak. Illy állásában a’ dolgoknak rendszeres változtatások csak a’ már ülepedni kezdő viszonyokat fognák ujolag felzavarni. ’S miért is a’ törvényhozásnak egész gondot forditani a’ rosz öltöny’ foltozására? jobb ott kezdeni a’ dolgot, hol mult hongyülésnek kelle vala, – gondoskodni teljes megszüntetésén a’ hűbéri viszonynak, melly, nem is emlitve szellemi ártalmait, átkul fekszik földesur’ és jobbágy’ gazdaságán, – alkotni jó örökváltsági törvényt. Ez iránt tőn mindenekelőtt inditványt központi megyénk’ egyik követe.
Az inditvány’ nagyszerüségét, rendkivüli érdekét, mellynek megoldása millió szabad kezeket ad a’ nemzeti közgazdaságnak, millió és millió független embert a’ státusnak, sokan fejtegeték, sőt tagadni senki nem meré. A’ teendők iránt azonban különbözők valának a’ nézetek.
Azon követ, ki az örökségváltság mellett először szólalt fel, előadván, mikép’ az magában véve, csupán elvont eszme’ miről annálfogva általában tanácskozni bajos: mindenek előttinek tartá, az elvont eszme’ mikép’ alkalmazása iránt javaslat’ készitésére választmányt bizni meg.
Szavazás’ utján, mondhatni egyértelmüleg, ez is elfogadtatott, kimondatván, hogy a’ választmány kerületi legyen.
Nagyobb szóváltás keletkezett az iránt, adassék e utasitás a’ választmánynak, kimondassék e, hogy a’ megváltási törvény kényszeritő lehessen, vagy csak megengedő ezután is.
Egy tiszai megye’ követe szükségtelennek, sőt lehetetlennek tartá illy utasitás’ kimondását. Igy p.o. megyéje olly módokat ajánl a’ váltság’ eszközlésére, miket sem egészen kényszeritőnek, sem teljesen engedményieknek nem lehet mondani. Azt is bajos kimondani, hogy p. o. a’ kényszeritő törvény, mennyiben legyen kényszeritő a’ földesurra, legyen e illyen a’ jobbágyra nézve? – Az eddigi törvény, mondá továbbá egy mult országgyülésről ismeretes képviselő, tisztán engedményi volt, ’s maga több akadályt foglal magában. A’ földesuri hatóság, regálék ’stb. iránt nem enged egyezkedést, pedig mind addig, mig ezek is tisztába nem hozatnak, nem ébredhet valódi vágy a’ jobbágyok’ kebelében az örökváltságra. E’ felett a’ váltsági öszletnek nincs bizonyos alapja; a’ földesur urbéri haszonvételeit nagyon fel, – a’ jobbágyok ellenben igen kevésre becsülik roszul teljesitett tartozásaik’ értékét. Illy körülmények között az eddigi engedményi törvénynek igen kevés volt sikere. Szükséges ez okból tovább menni a’ törvényhozásnak, ’s az érintett akadályok’ elháritásáról gondoskodva, az urbéri tartozások’ érték-öszletét a’ törvényhatóságok által meghatároztatni, ’s a’ földesurat, önérdekében is kötelezni az évenkinti válság’ fölvételére is. Ekkép’ addig is, mig bankok’ segélyezése által mód nyujtathatik a’ jobbágyságnak megváltani tartozásai’ egész tőkéjét, megnyerhetjük mindazon tömérdek időt, melly ur’ dolgára hasztalanul pazaroltatik, mindazon tömérdek erőt, melly a’ tulajdon’ mivelésétől elvonatik.
E’ nézetek’ ellenében, különösen egy kárpátvidéki követ, utasitásánál fogva, elégnek tartván az engedményi törvényt, időkimélés’ tekintetéből sürgeté kimondani, minő elv szerint akarják a’ RR. a’ törvényt alkottatni, nehogy az elv feletti hosszas viták, e’ választmány’ munkálódását is akkép’ késleltessék, mint az ősiségi törvényjavaslat’ elkészitését. Emlittetett továbbá sokak utasitása, melly kényszeritő törvénynek határozottan ellene szól.
Ezekre a’ felebb mondottak után még válaszoltatott: hogy sokkal több időbe kerül illy nagy testületnek elvek iránt tisztába jőni, ellenben valamelly elv’ elfogadására az igazság-töredékek’ baráti hajlandóbbak, ha már ki van jelölve azon elv’ alkalmazának netovábbja. A’ RR. ez okból eddig is mindenkor időelőttinek tarták a’ kiküldendő választmány’ kezeit megkötni utasitással, mint saját kezeik meg vannak kötve. E’ választmányoknak irányt kell adni maguknak a’ törvényhatóságoknak, kik készitik az utasitást. Hogy az ősiségi munkálat még nincs beadva, okát abban kereste Sz. követe, mivel e’ választmány’ tagjai, kik körüle dolgoztak, el valának foglalva a’ nagy terjedelmü rendezési munkálatokkal is. – Mi végre a’ kényszeritő törvénytőli rettegést illeti: ez megfoghatatlan. Nem kényszeritő állapot e már maga az urbér, midőn egyfelől a’ jobbágyot kényszeriti bizonyos tartozások’ feljesitésére, ’s a’ földesurat kötelezi, hogy többet követelni ne lehessen? Avvagy midőn más országok részint tömérdek áldozatokkal, részint hatalomszóval eszközlék az örökválságot, egyedül szegény, pénzetlen hazánk fogna lenni az eldorádó, hol az életjövendőt rejtő kérdés magában feloldódnék?
Ismét szavazás történt, ’s nagy többség utasitás nélkül határozá kiküldetni a’ kerületi választmányt, mellyhez minden kerületből két megyei, a’ káptalanokból ’s kerületekből egy, a’ városokból pedig összesen két tag fog választatni.
’S most tovább olvasá Vukovics az inditványokat.
Ezek közt mindjárt elől kivántatik meghatározása az abroncsos edén’ tartalmának, mellyben a’ jobbágy szeszes italt saját szükségére bevihet.
Maradtak a’ RR. a’ réginél, félvén, hogy a’ határozat nem a’ jobbágyság’ érdekében fog kiütni.
A’ tárgyalás folytattatik.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
