értelmiség
értelmiség [e] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. A társadalomnak az a rétege, amelynek tagjai szellemi munkával tartják fenn magukat. Dolgozó, falusi, haladó, konzervatív, műszaki, városi értelmiség. Az értelmiséghez tartozik.
2. (régies) <Vmely kisebb közösségben> a műveltségüknél, szellemi képességeiknél fogva vezető szerepet játszó személyek összessége. A közgyűlésekben rendszerint kevesen jelentek meg, s így az egész egyesület összes értelmisége soha fel nem lépett. (Vörösmarty Mihály) Az értelmiség itten a konzervativizmus mellett nyilatkozott. (Arany János)
3. (elavult) Értelmi, szellemi képesség; értelmesség, intelligencia (1). Elég széles a hazának földe, hogy századoknak értelmisége és szorgalma elég teendőt találjon rajta. (Vas Gereben) [Kis korában] értelmisége már annyira ki volt fejlődve, hogy vastag történeti műveket olvasott. (Arany János)
értelmiségű.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
