verbunkos
verbunkos [e v. ë] főnév és melléknév, (régies) verbungos
I. főnév -t, -ok, -a
1. (táncművészet) Lassú lépésekkel kezdődő, majd egyre tüzesebb ritmusú, felszökellésekkel, sarkantyúk pengetésével, kardok csörömpölésével élénkített régi, magyar katonai körtánc; eredetileg toborzások alkalmával járták. Járja a verbunkost.
2. (zene) A XVIII. sz. végén kialakult 2/4 ill. 4/8 ütemű magyar tánczenei stílus, melynek fő jellegzetességei: sajátos hangszeres színezés, a lassú és gyors váltakozása, pontozott ritmus, tipikus dallam-fordulatok és kádenciák. A verbunkos alapján alakult ki az egységes magyar műzenestílus.
3. (elavult) Toborzó katona. Boros fővel lévén … a verbungos, még könnyebben eljárt a szája. (Vas Gereben) A Jancsi pajtásnak már két bátyját fogták el a verbunkosok. (Jókai Mór)
II. melléknév (elavult) Toborzást, verbuválást végző. Verbunkos katonák. Jaj …, mondja az elébbi verbunkos fiatalember. (Vas Gereben) || a. (táncművészet, zene) A verbunkossal (I. 1, 2) kapcsolatos. Verbunkos dal, dallam, stílus, ütem, zene.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
