ÍR, (1)
ÍR, (1) v. IR, (1), (erő szóval rokonnak látszik, minthogy gyógyerő van benne; egyébiránt a finn nyelvben: ihra, s közel áll hozzá előtéttel a hellén μυον, német schmieren, s a magyar zsír is); fn. tt. ír-t, tb. ~ěk, ritkán: ~ok. Gyógykenőcs. Írt rendelni a sebre. Írrel bekenni a fájós tagot. Nem lehet minden sebet egy írrel begyógyítani. Kantaír, am. mérges gyógyszer, kenőcs.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
