SURJÁN
SURJÁN, (sur-j-án) mn. tt. surján-t, tb. ~ok. Vékony, karcsu termetű, növésü. Surján fa, fenyű. Surján legény, leány, menyecske. A székelyeknél, s Erdély más vidékein is divatos szó.
Gyökre nézve vagy a sarj-hoz hasonlítható, mennyiben a surján termet a karcsu növénysarjhoz hasonló, vagy mindkettőnek könnyü mozgása, suhogó hajlékonysága vétetett köz alapúl, s e tekintetben rokonok hozzá a lenge fiatalt jelentő suhancz, suhanczár, suttyó, suttyogó, sütkő, süheder különféle tájszokási névváltozatok, továbbá a székelyes sorgyáz, az az, suhan, elsuhan. Képzett alakra hasonlók hozzá burján, bojtorján.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
