ÜTŐDÉS
ÜTŐDÉS, (üt-ő-öd-és) fn. tt. ütődés-t, tb ~ěk, harm. szr. ~e. 1) Állapot, midőn bizonyos testek egymásba akadva visszataszító erővel hatnak egymásra. 2) Átv. ért. kedélyi illetődés, erkölcsi fennakadás, megbotránkozás. Nagy megütődéssel hallottam szerencsétlen esetedet. V. ö. ÜTŐDIK.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
