ÜTŐDIK
ÜTŐDIK, (üt-ő-öd-ik) belsz. m. ütőd-tem ~tél, ~ött. 1) Más testbe akadt test visszahat nyomást, csapást, taszítást szenved. Sebes mentében a szögletbe ütődött. Belém ütődött. Hanyatt esvén feje a falba utődött.
„Három napig szólt az ágyu egyre,
Ütődött a hangja hegyről hegyre.“
Ütődött a hangja hegyről hegyre.“
| Székely népvers. |
2) Átv. valamin megütődni, am. érzékenyen megilletődni, fájdalmas részvétet érezni valamely szomoru eset miatt.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
