Szichem
Szichem: kánaáni város Efraim hegyén az Ebal és a Gerizim hegye között (vsz. a héb. sekem ’nyak’ elnevezés; értsd: a város hasonlít a két váll között a nyakhoz), fontos közlekedési csomópont Palesztina középső részén, ősi kultikus hely (Ter 12,6; 35,5; Bír 9,37: szt. terebint, ill. tölgy; 9: Baal-Berit temploma); a Kr. e. 19. sz.-tól az egyiptomi szövegekben és az ® amarnai levelekben is szerepel. A pátriárkák közül Ábrahám és Jákob tört.-ében találkozunk vele a hivviták városaként (Ter 34; a LXX olvasata: horreusok = hurriták; a lakosok körülmetéletlensége valóban nem szemita népcsoportra utal). A 34. f. mellett az a körülmény, hogy Józs nem említi ~ bevételét, valamint a régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy az Ígéret földjének elfoglalásakor (® honfoglalás) már éltek itt Izr. fiai közül való családok, nemzetségek. Ezek nem élték át az Egyiptomból való kivonulást. Az ő múltjuknak megfelelően lett most ~ Izr. kultikus központja (Józs 24), ahol a szövetség ünnepét megülték (MTörv 27), továbbá az É-i törzsek fővárosa. Abimelek itt tett kísérletet a királyság megszerzésére (Bír 9). Jerobeámot is ~ben kellett volna Dávid országának királyává kikiáltani; ehelyett azonban a megoszlás színhelyévé vált (1Kir 12). ~ lett az ország É-i részének székhelye (1Kir 12,25). Attól kezdve, hogy a király a szamariai Tircában székelt, ~ háttérbe szorult. Az első ásatások (1913/14, 1926, 1928, 1931, 1934) során felszínre került leletek közül a fontosabbak: 2 városkapu, ciklopszfalak (kb. Kr. e. 1600-ból), templom, 2 agyagtábla óbabilóniai ékírásos felirattal, mészkőtábla protoalfabetikus felirattal (kb. Kr. e. 1500-ból). A város tört.-éről teljes képet csak a G. E. Wright vezetésével folyt ásatások (1956–64) eredményei nyújtanak. A legrégibb település Kr. e. 4000 k. keletkezhetett. A hikszoszok korának második felében (Kr. e. 1650–1550) újabb ciklopszfalak épültek, és ebből az időből való az ÉNy-i kapu is. Az udvar jellegű templom területén egy erődtemplom épült, nem kánaáni templom mintájára. (Ilyen templomot csak Megiddóból ismerünk.) Kr. e. 1550–40: Egyiptom uralma alá került a város, majd kb. egy évszázadig lakatlan lehetett. Kr. e. 1450–25: újra benépesült, helyreállították a városkapukat, a templom is újjáépült, eredetibb kánaáni stílusban. Izr. fiai az Ígéret földje elfoglalásakor nem rombolták le, csak a Kr. e. 12. sz.-ban (Abimelek); a Kr. e. 10. sz.-ban visszatért az élet, de a sz. vége felé újabb pusztításnak eshetett áldozatául (Sisák?). A Kr. e. 9. sz. végén v. a Kr. e. 8. sz. elején gabonasiló épült a templom helyébe; a szentély átkerülhetett Bételbe. Kr. e. 724/723: az asszírok lerombolták. Nagy Sándor idejétől újra felépültek a bronzkori falak, Kr. e. 107: I. Johannesz Hürkánosz véget vetett a város életének. Az új róm. város kissé távolabb épült fel, és a Flavia Neapolis nevet kapta; ez a név él tovább a mai Nablusban. A régi ~ Tell Balatában keresendő.
187. Szichem
188. Kultikus emlék Szichemből. Kr. e. 12. sz.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
