zsengeáldozat
zsengeáldozat: Nemcsak Izr.-ben, hanem más népek körében is szokás volt, hogy a paraszt hálából az ® aratásért az első termést az istenségnek ajánlotta fel. A régi időkben az adományok általában önkéntesek voltak, s a felajánlás módja is eltérő. Izr. fiait a törv. kötelezte e szokás megtartására, s a kötelezettséget egyre pontosabban meghatározta, sőt idővel fokozta is. A törv.-ben szerepel ’az első termés’ és ’az első termés legjava’ (Kiv 23,19; 34,26; Ez 44,30). Hogy volt-e, s mi volt a különbség, azt nem lehet megállapítani. A Kiv 22,28 szerint csak a legfontosabb terményekből (gabona, bor) kellett felajánlani; a 23,19 a zsenge legjavát említi. A MTörv 26,1–15 a kötelezettség teljesítésének módja felől rendelkezik: azt írja le, hogyan kellett abból, amit a föld termett (18,4: gabona, bor, olaj, gyapjú) az első termést felajánlani a szentélyben; 26,5–10: a közben mondandó ima (G. von Rad: „a kis történeti Credo”). A kötelezettség teljesítésének itt a szentély a színhelye és minden bizonnyal ® áldozatnak kell felfogni, amelyből a pap megkapta a részét. A Papi irat a ~ban inkább a papnak járó ® adót látja; a részleteket illető rendelkezések: Szám 15,17–21; 18,12 kk.; Lev 19,24; 23,9–14; 23,15–20. Átvitt értelemben Izr. Jahve első termése (Jer 2,3). Az ÚSz-ben csak átvitt értelemben szerepel a szó Krisztusra (1Kor 15,20.23: az eredetiben), a Lélekre (Róm 8,23: az eredetiben), ill. a keresztényekre (16,6; 1Kor 16,15; Jak 1,18; Jel 14,4) vonatkoztatva annak kiemelésére, hogy különösen kedvesek és kiváltságos helyzetben vannak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
